Felerősödött a magyarellenes kampány Ukrajnában

Felerősödött a magyarellenes kampány Ukrajnában
Az RMDSZ Nőszervezet koordinálásában november 17-18-án Nagyváradon tartották I. fórumukat a Kárpát-medencei néppárti magyar politikai nőalakulatok. Dr. Juhász Hajnalka nemzetközi jogász is előadást tartott.

A KDNP-s dr. Juhász Hajnalka nemzetközi jogász, az Igazságügyi Minisztérium politikai főtanácsadója Ukrajna új oktatási törvényéről tartott prezentációt, nemzetközi jogi aspektusból. Leszögezte: abból kiindulva, hogy a Nyelvi Karta szerint a „regionális vagy kisebbségi nyelvek” kifejezés alatt azon nyelvek értendők, amelyeket valamely állam adott területén az állam olyan polgárai hagyományosan használnak, akik az állam fennmaradó népességénél számszerűen kisebb csoportot alkotnak, és amelyek különböznek ezen állam hivatalos nyelvétől/nyelveitől, azonban ez nem foglalja magába sem az állam hivatalos nyelvének/nyelveinek dialektusait, sem a bevándorlók nyelveit, kijelenthető, hogy ezáltal az új törvény nem felel meg az arányosság követelményének, illetve nem teremt megfelelő egyensúlyt a két elv alkalmazása között. Emellett pedig az államnyelv oktatását nem azzal kell elérni, hogy a kisebbségi nyelven tanuló diákokat államnyelven oktató iskolákba kényszeríti az állam, hanem azzal, hogy a kisebbségi iskolák biztosítják a tanulók számára az államnyelv megfelelő szintű megtanulását.

Kedvezőtlen fejlemény

A módosított oktatási törvénnyel kapcsolatos kedvezőtlen fejlemény, hogy nem tartalmaz egyértelmű garanciát a magyar nyelv oktatásának biztosítására. Semmi garancia nincs ugyanis a törvényben, mely csupán lehetőségként és meglehetősen határozatlan, jogi szempontból rendkívül tág értelmezési keretet biztosító módon fogalmazza meg azt, hogy a kisebbség nyelvén is lehet bizonyos tantárgyakat oktatni. Ugyanakkor a jelen módosítás nincs összhangban az ukrán hatóságoknak a Szakértői Bizottság korábbi országlátogatása során tett ígéreteivel, miszerint az ukrán, mint idegen nyelv helyreállítását nem a más nyelvek használatának korlátozásával, hanem az ukrán nyelv használatának elősegítésével a társadalmi élet különböző területein kívánja elérni.

Az oktatási reform etnikai feszültségeket váltott ki a Kárpátalján élő nemzeti közösségekben és negatív hatással volt a tolerancia és a kultúrák közti párbeszédre. „Kárpátalja soknemzetiségű régió, ahol mindig is a békés együttélés megőrzése volt a cél. Az elmúlt egy évben, de különösen a nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetben felerősödött a magyarellenes kampány az ukrajnai írott és elektronikus sajtóban. A reformhoz kapcsolódva az ukrán hatóságok és a média úgy mutatják be az országban élő nemzeti kisebbségeket, mint akik vonakodnak, vagy nem hajlandóak tanulni, illetve megtanulni az államnyelvet”- figyelmeztetett a meghívott. Hozzátette: az új törvény a tannyelv megválasztásának jogát, illetve szabadságát vonja meg a nemzeti kisebbségektől, és ezt az oktatási hálózatot számolja fel ötödik osztálytól felfelé, nem feltétlenül abban az értelemben, hogy az iskolákat bezárják, hanem hogy azoknak át kell állniuk más tannyelven történő oktatásra, ami aránytalanul súlyos beavatkozás az állam részéről az oktatás, mint a nemzeti identitás záloga folyamatába.

Ciucur Losonczi Antonius