Faragott emléktábla az első szőlővesszők telepítőjének

Faragott emléktábla az első szőlővesszők telepítőjének
A hagyomány szerint I.(Nagy) Lajos király telepítette az első szőlővesszőket a bihardiószegi szőlőhegyekre. Ennek emlékére avattak szombaton délután faragott emléktáblát a Nagyhegyen, a Heit család birtokán.

A borászok védőszentje, Szent Orbán tiszteletére 2011. májusában avattak emléktáblát a bihardiószegi Nagyhegyen, Heit Lóránd borász kezdeményezésére, a család birtokán. Azóta is minden májusban “megöntik” (borral meglocsolják), vagy megvesszőzik (szőlőággal megcsapdossák) a táblát Orbán napja (május 25.)-közeli időpontban, aszerint, hogy jó volt a termés, esetleg jég, vagy ragya verte. Idén május 24-én, szombatra hívta össze a főszervező barátait, ismerőseit az ünnepségre. A nagyhegyi pince előtt térség mostanra egy hatalmas sátor helyévé változott, ahol ebéd várta az érkezőket, akik később a Bakator zenekar muzsikája és Miklós János néptáncos/táncpedagógus útbaigazítása mellett kapaszkodtak fel az említett Szent Orbán táblához. Heit Lóránd köszöntő szavai, és Papp Zsuzsanna népdala után dr.Dénes Zoltán újirázi (Hajdú Bihar megye) tisztelendő mondott beszédet a bor, a borvidék, a nemzet, a megmaradás összefüggéseit kifejtve, majd most is “megöntötték” a szent tábláját.

Helyreállítani a rendet

A szőlősorok közötti körmenettel jutottak el a résztvevők a most felszentelt I.(Nagy) Lajos emléktáblához, mely “légvonalban” száz méterre ha van az előzőtől. Az 1950-es években gyalulták a földbe az idősek emlékezete szerint azt az emléktáblát, mely őrizte a hagyományt, miszerint az első szőlővesszőket I.(Nagy) Lajos király telepítette a diószegi szőlőhegyekre, és most egy, a hajdúnánási Réti-Szabó Sándor által (aki a Szent Orbán táblát is alkotta) faragott táblával állítják helyre a rendet, mondta Heit Lóránd. Hogy miért? Mert “a szülőföldön magyarnak maradi a legjobb dolog a világon” – adta meg a választ. Eztán Szántai Lajos tanár, magyarságkutató tartott előadást I.(Nagy) Lajos királyról, koráról, a tábla szimbólumairól, megállapítva a kortárs nemzettudatról, hogy “kicsit sok nekünk a saját múltunk”. A táblát dr.Dénes Zoltán szentelte fel, majd az ünnepség a Boldogasszony anyánk kezdetű régi himnusszal ért véget. A társaság ezután újra a Bakator zenéje mellett ereszkedett le a dombról, és örömmel tapasztalhatta meg a tűző napon eltöltött másfél óra után a pince hűvösét, és a házigazdák vendégszeretetét.

Rencz Csaba



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter

A kommentelés opció, a jó magaviselet kötelező! Moderációs elveinket itt olvashatja .