Fábián Ernő: Naplójegyzetek 1980-1990

A Kriterion Könyvkiadó és a Kisebbségekért- Pro Minoritate Alapítvány, Kolozsváron a Sapientia –EMTE Óvári –termében válogatott közönség előtt bemutatta Fábián Ernő: Naplójegyzetek 1980- 1990 című igen reprezentáns formában kiadott legújabb könyvét.

A 450 oldalas könyvet a jelenlevőknek felszólalási sorrendben H. Szabó Gyula, a Kriterion vezetője, a könyv szerkesztője, Filep Tamás Gusztáv szerkesztő, Bárdi Nándor történész-szerkesztő mutatta be. A könyv bevezető szövegét valamint, a jegyzeteket írták Bárdi Nándor és Filep Tamás Gusztáv. A kolozsvári bemutatón a hajdani Erdélyt járó fiatal politikus, későbbi jó barát a dísz meghívott, Németh Zsolt parlamenti államtitkár osztotta meg gondolatait a könyv írójával kapcsolatban.

A beszélgetést felvezető beszédében H. Szabó Gyula elmondta: Fábián Ernő hagyatékában bukkantak rá 2004-ben arra az értékes anyagra, amely ebben a kötetben most a nyilvánosságra került. A titokban írt anyag olyan értékeket képviselt, melyek arról győzték meg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram egyéneit,  támogassák a könyv megjelenését.

Filep Tamás Gusztáv szerint a hajdani kitűnő tanár, az iskola igazgatójának vannak gondolatai, melyeket a liberális gondolkodása, meghatároz. Író Fábián Ernő először is maga számára rögzít dolgokat, azzal a szándékkal, hogy majd később visszatérjen ezekre. Az írásban sokszor megjelenik Ceausescu, aki a kovásznai állami nyaraló gyakori vendége, hiszen az ország egyik leggazdagabb vadász területe ott van.

Bárdi Nándor történész-szerkesztő szerint a könyvet, azért kell elolvasni, mert választ kaphatnak az akkori kor bizonyos, felvetett gondolataira. Találkozhatnak a mindennapi antropológiai kérdések felvetésével. A ma fiatalja ebben a könyvben megtalálhatja az előtte élt nemzedék mindennapjainak gondjait. A kovásznaiak világában egy új típusú tanár jelent meg. A mindent humorosan kezelő tanár típusa, aki nagyon is komolyan belátva az élet sűrűjébe, van mersze írásban is rögzíteni mindazon jelenségeket, melyek számára érdekesek. Ezzel a ma történésze számára betekintést enged Kovászna, akkori életének „titkaiba”. Ez nem azt jelenti, hogy az akkori kovásznai életet leleplezi. A megértésben segít. A székelyföldi értelmiségi alakját képviseli, aki világosan látja, mi történik körülötte, és mit is kellene tennie. Ő az egyik képviselője a 70-es évek közepén elinduló Romániában élő magyar nemzetiségű gondolkodók ideológiai változásának, amely lényegében ’89-ben megteremti a párhuzamos társadalom képét. Az önálló politikai entitást. A naplóban kulcskérdés, ki írja ezeket a napi híreket. A másik nagyon fontos dolog, melyben azt mondja, a kultúrának nem lehet köze az államhoz. A kultúrát autonóm módon a civil társadalom alapján kell, szervezni. Fábián megfogalmazza, egy dolog a kisebbség védelme. Annak a kisebbségnek a védelme, mely a magyar nemzetnek egy része. Ez a kisebbség védelemre szorul. Fábián Ernő fölteszi a kérdést: Ez a magyar nemzet tisztában van-e önmagával és a saját maga identitás politikájával? Ha Magyarországnak nincs identitás politikája, akkor bármit is kezd kisebbségi kérdésben, akkor azzal nem tud hatékonyan bánni.

Kovásznán elsők közt kezd el román- magyar tárgyalásokat. Az egyik nagy témája az erdélyi magyar egyház történelemi hagyományainak feltárása. Németh Zsolt parlamenti államtitkár elmondta: A könyvet már egy évvel, ezelőtt bemutatták egy megbeszélésen. Ki volt az én számomra Fábián Ernő? Akit a rendszerváltozás után ismertem meg, személyesen. A rendszerváltozás nemzetközi dimenziója szempontjából a legfontosabb mesterünk volt. Kézzel fogható példaképe, képviselője volt annak a nemzedéknek, amelyre, mint példaképre, egyedülálló ideológusunkra tekintettünk. Még akkor is, ha volt neki saját tanítványa, hiszen delegálta Lőrinc Csabát Magyarországra. Ő volt az, aki segített minket abban, hogy azokat a munkákat elvégezzük, amiket elvégeztünk. Öt évet tudtunk zavartalanul együtt dolgozni, mert  ’95-ben kapta az első agyvérzését.

A nemzetpolitikai nemzedéknek nagy példaképe volt. A dunaszerdahelyi konferenciai szereplése korszakalkotó volt. A közös gondolkodásnak mintaadó példaképe. Az 1992-ben megrendezett Illyefalvi konferencián, ahol a román és magyar értelmiségiek találkoztak, példaképül szolgálhatott.  Ezt az örökséget becsülhetjük Fábián Ernőben.

Csomafáy Ferenc

Címkék: ,