Ezerszáz éves a magyar ortodoxia

Ezerszáz éves a magyar ortodoxia
A várad-réti templomban január 18–25. között zajló imahét keddi alkalmának vendég igehirdetője Kalota József, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátusa, Egyetemes Trón protopresbitere és érseki vikáriusa volt Budapestről.

Az igehirdető a samáriai asszony és Jézus beszélgetésének evangéliumi történetét elemezte. Az említett történetének több olvasata is van, részletezte Kalota József, az egyik az, hogy Jézus arra kéri az asszonyt, hogy hagyjon fel a bálványimádással, ti. a zsidók szemében a samáriaiak idegennek számítottak, hiszen ötféle hagyományból gyúrták össze sajátos pogány hitvilágukat. Egy másik olvasat szerint Isten nem bírálni akar bennünket, hanem ráébreszteni életünk igazságára. Kalota József hangsúlyozta: a samáriai asszony története, mint ahogy az egész Evangélium, megmutatja azt is, hogy Istent és embert szeretni ugyanannak az éremnek két oldala. Jézus „Adj innom!” kérése a samáriai asszonyhoz azt üzeni, hogy ha az embernek segítünk, akkor az Istennek segítünk, ugyanakkor az Istenbe vetett hitünk közelebb visz az emberekhez.

Szenvedő testvérek

Az igehirdető kiemelte azt is, hogy az a kút, ahol Jézus a samáriai asszonnyal találkozott, a valóságban létező hely, az izraeli Nabluszban található, és sajnos a hatóságok nem engedik meg, hogy keresztény zarándokhely legyen. Ennek kapcsán mondta el Kalota József azt, hogy fontos megemlékezni azokról a keleti keresztényekről, akiket üldöznek, akiknek templomait rendszeresen pusztítják. „Milliószámra szenvednek veszteségeket a keleti keresztények. Kérjük Istent, hogy állítsa le ezeket a vérengzéseket!” – fogalmazott az igehirdető, egyperces néma felállásra kérve a templomban megjelent híveket az üldöztetést elszenvedő keleti keresztényekért. A továbbiakban Kalota József hangsúlyozta, hogy a keresztény hit nem életfilozófia, erkölcsi rendszer, hanem a Megváltóval való találkozás megélését jelenti. Jézus az egyszülött fiú, akinek egyedülálló kapcsolata van az élet misztériumával – hirdette. Végezetül az ökuméniáról szólva elmondta, hogy folytatni kell az egyházak közötti párbeszédet, már csak azért is, mert békétlenség tapasztalható mindenütt, márpedig az egyházak egyik legfontosabb feladata ma is, hogy legyőzzék az erőszakot.

Magyar ortodoxia

Az igehirdetés végeztével Pálfi József várad-réti református tiszteletes kérte meg a vendéget, hogy beszéljen a magyar ortodox egyházról. A felkérésnek eleget téve Kalota József elmondta, hogy a magyar ortodox egyház már alapításakor magyar egyház volt, és jelenleg is színmagyar, amely az egyetemes patriárchátus részeként működik. „Ennek az egyháznak 1100 éves múltja van. Mi már a népvándorláskor felvettük a kereszténységet, az első keresztény püspökségünk nem Esztergomban, nem Budapesten, hanem Moldovagyulafehérváron volt” – fogalmazott Kalota József, utalva ezzel arra, hogy az első magyar keresztények nem római katolikusok, hanem görög keletiek voltak. Majd hozzátette: „Egyetlen románnal sem találkoztunk itt a 10. században”, jelezve ezzel azt, hogy téves a Kárpát-medencei görög keleti egyházat kizárólag a románsággal azonosítani. A vendég kifejtette, hogy a magyar görög keleti egyház gyökerei az Árpád-házi királyokhoz kötődnek, és a metropolitákat a konstantinápolyi patriarcha szentelte fel.

Közös nyilatkozat

Kalota József végezetül elmondta: a római katolikus egyházzal közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a párizsi események kapcsán, melyben hangsúlyozzák azt, hogy az európai értékrendbe nem fér bele az, hogy nevetségessé tegyenek másvalakit csak azért, mert valamiben hisz. „A szélsőséges liberalizmus nem része az európai civilizációnak. Az európai civilizáció keresztény gyökerű, esetleg keresztény és zsidó gyökerű, hiába is próbálják valakik az ultraliberalizmust ránk erőltetni” – fogalmazott a vikárius. Mint mondta, a nyilatkozatban részvétüket nyilvánítják a párizsi áldozatok hozzátartozóinak, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem jelmondatát idézve fejezte be mondandóját: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk.”
Az imahét keddi alkalmán szolgált a nagyvárad-réti református egyházközség Sztáray Mihály kórusa, valamint a Nagyváradi Asszonykórus.

Pap István