Ezerfejű cézárt ki tudod elégíteni?

Kolozsvár – Mostanában, nálunk felé is, mind jobban kifejlődik a szórakoztatóipar. Ahhoz, hogy verseny helyzetben megálld a helyed, és közönséged legyen, olyan produkciót kell létrehozni, melyet a nagyérdemű közönség szívesen fogad.

Ebben a folyamatban az elmúlt napokban két egymást követő eseménysor, de mondhatnám tanulságos jelentkezés is volt Kolozsváron.

       Időrendi sorrendben a Kolozsvári Kamarazenei Műhely,  a Kolozsvári Nemzeti Opera, valamint a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum közös rendezésében mutatkozott be a Nicolae Tonitza teremben, az Opera Zeneművészei ciklus keretében.

 A műsor megkezdése előtt megtartott sajtótájékoztatón az együttes zenei igazgatója, Kostyák Előd elmondta: Az együttes tagjai képzett zenészek, akik elhatározták, olyan programmal állnak a közönség elé, amely a legkényesebb ízlést figyelembe véve, a közönség szórakoztatását akarják szolgálni. Az együttes tagjai: Rafael Butaru hegedű, Diana Bene hegedű, Ovidiu Costea brácsa, vagy más néven mélyhegedű. Vlad Ratiu, cselló. Kostyák Előd, cselló. Feltett szándékuk, ismét divatba hozni a kamarazenélést. Ennek érdekében a múzeum vezetőségével,  szerződést kötöttek, melynek értelmében, ebben az évben 9 nyilvános  előadást fognak tartani.

 Az első előadás Schubert est lesz. Műsorán: C-MOLL VONÓSNÉGYES-TÉTEL, D 703. Schubert összesen 14 vonósnégyest írt.

 A mű 1820-ban keletkezett. Ez az jelenti korai műről, van szó, mely lévén egy tételből álló befejezetlennek tekinthető. A zenekritikusok szerint „korábbi kamarazeneművekhez kevés szál fűzi ezt a darabot. Szokatlan már maga az a körülmény, hogy a határozott arcélű, pregnáns témák helyett ezúttal 6/8-os metrumban zizzenő-surranó kromatikus menetek foltszerű effektusával találkozunk, anélkül, hogy dallam vagy ritmus megbízható irányítónk lenne.”

A második darab C –DUR VONOSÖTÖS D. 956 Schubert az érett zeneszerző teljes fegyverzetben, jelentkezik. Schubert élete utolsó évében úgyszólván havonta alkotott egy-egy remekművet. Ekkor Beethoven már egy éve halott, és a bálványozott példakép nyomasztó hatása megszűnt. Schubert, rá jellemző módon, ahhoz a műfajhoz folyamodik, amelyben Beethoven alig írt valamit: a vonósötöshöz. Ám ezt az apparátust nem minden változtatás nélkül veszi át, hanem kétcsellós összeállításban. A zenei hatásokat mesterien kezelő Schubert ebben a zeneművében lenyűgöző hatásokat ér el.

        Az előadók valószínű tudatában voltak a közönség megfogásának mostani módjaival. Gondolom ezért is illesztették műsorukba, véleményem szerint megérdemelt sikerrel.

Ha a felettes hatóságok megértik e nemes szándékot és nem szűkmarkosodnak, akkor ez az együttes ország- világ előtt is bizonyítani fogja, megérdemelték a bizalmat.

      Filharmónia Kulturális Társaság nem először bizonyította, a zenei életnek mindig, lehetnek meglepetései. Csak ezeket a meglepetéseket mindig tudni kell a nagyérdemű közönségnek „tálalni”. Ehhez ért kitűnően Sabin Mircea Rus, aki tulajdonképpen menedzseli az eseménysort. Mindig megtalálja azokat a lehetőségeket, melyek lehetővé tesznek egy- egy figyelemre méltó megnyilvánulás közönség elé kerülését.

Az idei egyik legérdekesebb produkciója több szempontból is figyelemre méltó.

Edvard Grieg (Bergen, 1843. június 15. – Bergen, 1907. szeptember 4.) világhírnévvel szerzett norvég zeneszerző és zongoraművészt, 1874-ben Henrik Ibsen drámaíró levelében felkérte a Peer Gynt című dráma megzenésítésére. Grieg nagy kihívásnak és egyúttal meg tiszteltetésnek tekintette ezt a felkérést. Mégis nehezen szánta rá magát. Végül 1876 januárjában elkészült a 22 tételes partitúra, mely elkezdte élni sajátos világát a zenei életben. Lett belőle két hangverseny- szvit.  Ezt a művet Ioan Dobrinescu (1960) Bukarestben élő zeneszerző szintén felkérésre, fúvós zenekarra dolgozta át. Ezt az átdolgozást a bukaresti Spirit Brass fúvós zenekar Mihai Radu Ceascai (1973) vezetésével Kolozsváron két alkalommal adták elő. Egyszer az Egyetemiek Házának nagytermében román nyelven, ahol a szöveget Mihai Dinvale mondta kiválóan.

Majd egy nappal később a Kolozsvári Magyar Operában magyar nyelven Hatházi András ragyogó előadásában hallhatta a közönség. Mind két előadásban a szoprán szólamot Bianca Manoleanu énekelte. 

A két előadás alkalmával, a bevételt a Romániai Vörös- kereszt Japán megsegítésére utalta át.

Az est második felében a Fuchs Ferenc vezette Viva Vox ünnepi opera Gála keretében fiatal énekesek megnyilvánulására adott lehetőséget. Akiket két fiatal karmester Gheorghe Victor Dumănescu és Sandu Cristian vezényelt.  De az est egyik nagy csemegéje a tanítómester Petre Sbârcea hírnevének megfelelően leckét adott arról, milyen is volt a kolozsvári zenei élet nívója az ő idejében, amikor a karmesteri pálca az Ő kezében volt.     

Ennyiből is érzékeltetni lehet, mennyire „göröngyös” a szórakoztató ipar mai útja. Melynek fő figyelme a közönség kívánalmainak megfelelni, kielégíteni, és valami új rendezvénnyel felkelteni az érdeklődését, mert a konkurencia világviszonylatban is nagy. Az ötletek, és találékonyságok kavalkádját kell felsorakoztatni ahhoz, hogy az ezerfejű cézárt kielégítsd.

 

 

                     Csomafáy Ferenc      

Címkék: