„Ez a világ minden csillogása ellenére boldogtalan”

„Ez a világ minden csillogása ellenére boldogtalan”
Énünk minden nyomorúságát és vétkét le kell vinni a földre, Isten színe elé – mondta Csűry István püspök a várad-őssi református templomban tartott karácsonyi istentisztelet során.

Jézus Krisztus megszületett, ezzel a csodával telik meg a karácsony. Legfőbb célkitűzésünk ennek a csodának az átélése legyen, hiszen az ünnep az ember lelkét próbálja megtölteni. De vajon mi az a lelki többlet, amit megtapasztalhatunk? – tette fel a kérdést Csűry István.

A karácsony sokszor csupán zsibongás, jövés-menés, nyüzsgés, melyben olykor nem érjük utol magunkat, s annak az örömtelensége, hogy valami még nincs készen az ünnephez. Az evangélium mutatja meg, mi a legfontosabb, az élet legnagyobb kérdése, melynek nyomán az ember ilyenkor lendültet kap, akárcsak a bölcsek, akik, amint Máté Evangéliumában áll, megtalálták Jézust. Mennyei segítségük volt – a csillag vezérlése. Isten kozmikus jelekkel mutatta meg, hogy olyasmi történik, ami kiforgatja az embert addigi megnehezült félelméből, s az embernek újra meg kell találnia magát Isten színe előtt.

Lehetőség

Isten a mai világban is ad ilyen lehetőségeket, s a hívő szív megtalálja mi az, amit valóban el tud fogadni. Az akadály – Heródes – az emberben van! A bölcsek elindulnak és az akadály elhárul, Isten úgy intézi, hogy a pálya felszabaduljon. Engedelmeskednek a hívó szónak, nem állnak meg az úton s meg is érkeznek, belépnek a hajlékba. Az otthon nincs bezárva, nyíltságával, befogadó szeretetével el akarja mondani a világnak, hogy Jézus Krisztus teste, az egyház ezt a szolgálatot fogja végezni. A bölcsek elkezdenek látni – annak, aki megérkezik Jézus Krisztushoz, ezt az új látást kell keresnie.

A bölcsek Jézus Krisztus jászolbölcsője előtt térdre esnek és hódolnak ennek a gyermeknek, aki a világ megváltója. Ez a világ minden csillogása ellenére boldogtalan, hiszen hiányzik a modern ember térdre hajlása – a mai ember nem érzi magát annak, aki térdre tudna esni a Megváltó előtt. Pedig le kell vetni a felszínt, ami nem enged térdre hullani, alá kell ereszkedni abba a mozdulatba, melynek lényege nem a kifelé látszó tisztelgés , hanem az, hogy az ember közel kerül a földhöz és a maga énjének minden nyomorúságát és vétkét leviszi a földre, Isten színe elé – mert tudja: azokkal nem lehet tovább indulni.

Új emberként

A bölcsek új emberként állnak fel, keleti pogányságukból Isten követeivé válva, s tovább mennek újlelkülettel. Isten kiegyenesítette őket, felemelte őket a porból, s egy másik életszakaszba vitte őket. Az üzenet: ki tudsz egyenesedni minden görbületből, csak ehhez őszinte szívvel és lélekkel, alázattal kell elindulnod. Isten megengedi, hogy az alázatos szív találkozzon vele, s elinduljunk azon az úton, melyen a jobbat és a szebbet kapjuk. Adja Isten, hogy így ünnepeljünk! – hangzott el, majd imával folytatódott az istentisztelet.

Neumann Andrea