Exkluzív interjú Oláh Zsanettel, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatójával

Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kerekedőház vezérigazgatója
Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kerekedőház vezérigazgatója
A közelmúltban munkalátogatáson Váradon járt Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kerekedőház vezérigazgatója, aki exkluzív interjút adott lapunknak. Mint megtudtuk, 3000 magyar érdekeltségű vállalkozással alakítottak ki napi szintű kapcsolatot.

– Miként járul hozzá a Magyar Nemzeti Kereskedőház a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséhez?

– A Magyar Kormány kiemelten kezeli magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését, Magyarország és a közép-európai régió országai közötti együttműködések dinamizálását, melynek operatív megvalósítását a Magyar Nemzeti Kereskedőház végzi.

Ennek jegyében az elmúlt közel három év során sikeresen kiépítettük 22 képviseletből álló közép-európai irodahálózatunkat, így immáron Lengyelországtól Szerbiáig, Ausztriától Ukrajnáig hatékony szakmai támogatást tudunk nyújtani magyar vállalkozások számára határon innen és túl. Célunk, hogy az irodahálózatunk révén elősegítsük a határokon átívelő magyar-magyar együttműködések dinamizálását, egyúttal hozzájáruljunk a Kárpát-medencei magyar vállalkozások számára egy verseny- és exportképes környezetet kialakításához.

Az irodahálózatunk eredményességét, valamint szakmai tevékenységünk sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az első képviselet megnyitása óta mintegy 3000 magyar érdekeltségű vállalkozással alakítottunk ki napi szintű kapcsolatot, több mint 5,2 milliárd forint értékű üzletkötéshez járultunk hozzá, valamint számos leányvállalat alapításban működtünk közre. Egy nagyváradi partnerünk például a helyi képviseletünk aktív szakmai támogatásának köszönhetően Biharkeresztesen bővítette tovább termelését, amelynek köszönhetően a vállalkozás több mint 220 millió forint forgalmat realizált 2017-ben. De ugyanígy segítettünk magyarországi partnercégnek az erdélyi képviselet alapításában is, melynek köszönhetően a cég már több mint 1,3 millió euró értékben realizált bevételt. Mindez nagyszerűen mutatja, hogy exporttevékenység mellett komoly potenciált rejtenek a határon átnyúló beruházások, valamint a leányvállalatok alapítása.

– Mire fókuszálnak a jövőben? Milyen terveik vannak erre az évre? Milyen rendezvényeket, konferenciákat, nagyszabású eseményeket szerveznek?

– Ami a rendezvényeket illeti, az idén terveink szerint ismételten elérhetővé tesszük partnereink számára a régió legjelentősebb szakkiállításait, vásárait, kiegészítve a 22 közép-európai irodánk által szervezett szakmai konferenciákkal, üzletember találkozókkal és fórumokkal. E törekvésünk egyik mérföldköve a március 12-13. között Budapesten megvalósuló II. Kárpát-medencei Gazdasági Konferencia és Kiállítás, amelyen 400 anyaországi és határon túli kiállító, valamint 1500 szakmai érdeklődő részvételére számítunk. A tavalyi rendezvényen is mintegy 600 résztvevő volt jelent, akiknek a fele a határon túlról érkezett. Nagyon szép eredményeket tudtunk elérni, számos együttműködés alakult ki. Mindez azért különösen fontos, mivel egy-egy hasonló eseményre elsősorban értékesítési célból érkeznek a cégek, azonban itt sok esetben kölcsönös, jövőbe mutató megállapodások születtek. A Kárpát-medence kiemelt piac, hiszen hasonló az üzleti kultúra, kisebb a földrajzi távolság, kevesebb a kockázat.

Fontos célkitűzésünk továbbá a határon túli fiatal vállalkozókat tömörítő szervezetek elérése és becsatornázása az MNKH rendszerébe, hiszen ők képviselik a jövő generációit a határ túloldalán. Vagyis, ha ők sikeressé válnak, akkor új munkahelyet teremtenek, ezáltal elősegítik a helyben maradást, a határon túli magyarság gazdasági megerősödését.

– Van-e tapasztalatuk arról, hogy melyek a legsikeresebb ágazatok, vagy milyen ágazatokban köttettek a legjobb üzletek?

– Ez nagyon változó, hiszen más a kereslet Erdélyben, Kárpátalján, vagy éppen Magyarországon, ahogyan egy vajdasági magyar vállalkozás is mást tud kínálni, mint például egy felvidéki. De a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a gépgyártás, illetve a könnyűipar mindenképp meghatározó szektor a Kárpát-medencét tekintve.

Ami a távolabbi piacokat illeti, a világ különböző pontjain más és más termékekre, szolgáltatásokra van szükség, kereskedőházaink révén ezeket az igényeket mérjük fel. Afrikában például elsősorban a mezőgazdasághoz, az infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódó megoldások és orvosi műszerek keresettek, míg mondjuk arab térségben az informatikai fejlesztések, telekommunikációs termékek és szolgáltatások, továbbá prémium élelmiszerek iránt mutatkozik fokozott érdeklődés. A magyar termékek és szolgáltatások előtt tehát számos lehetőség áll, a mi feladatunk pedig az, hogy ezekből a lehetőségekből konkrét exportsikereket tudjanak realizálni partnereink, akár anyaországi, akár határon túli cégről legyen szó.

– Mennyire sikerült érdekelté tenni a magyarországi cégeket abban, hogy részt vegyenek a magyar-magyar gazdasági kapcsolatokban?

– Úgy gondolom teljes mértékben, hiszen a magyar export mintegy negyede irányul a környező országok piacaira. Valamint ezt bizonyítja az a tény is, hogy az első regionális képviseletünk megnyitása óta több mint 5,2 milliárd forint értékben köttetett üzlet az anyaországi és a határon túli magyar vállalkozások között.

Rais W. István