Évet értékelt az RMDSZ is

Évet értékelt az RMDSZ is
Nagyvárad – December 29-én az RMDSZ Sas-palotabeli székhelyén évértékelő sajtótájékoztatót tartott Szabó Ödön, a tömörülés Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Három témát érintett beszámolójában.

 

 

Három fő témát érintett csütörtök déli évértékelő sajtótájékoztatóján Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke: intézményszervezés és -építés, az RMDSZ-hez köthető szervezési munka, valamint a népszámlálás és a magyar társadalom belüli összefogás. Arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt esztendőben új intézményeket létesítettek, illetve indítottak el a magyar közösség számára. A legnagyobb küzdelmet a Szigligeti Színházért vívták, mint ismert, januárban született erre vonatkozó döntés, melyet folyamatosan támadott a prefektúra, egy adott pillanatban hét színház szerepelt a Megyei Tanács költségvetésében. Kemény ellenszél közepette tehát végül nyár elején született végső megoldás, miközben 17 ezer aláírás is összegyűlt az önálló magyar színház érdekében.

Komoly előzetes munka eredményeképpen két önálló magyar iskolát is sikerült indítani a megyében, Margittán és Nagyszalontán. Ugyanakkor Váradon az RMDSZ egyeztetéssel és párbeszéddel elérte azt, hogy Szacsvay Imre nevét vegye fel a George Coșbuc Általános Iskola, mely miután az egyetlen román osztály diákjai végeznek, szintén színmagyar lesz. Jövő tavasszal uniós támogatással befejeződnek a renoválási munkálatok a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumban és szintén jó hír, hogy a Szent László Római Katolikus Iskolaközpont korszerűsítése is zöld jelzést kapott. Így lassan valamennyi váradi magyar tannyelvű líceum új köntöst kap, illetve részben belsőleg is megújul, ezért az elkövetkezendő időszakban a nyolcosztályos tanintézetek rendbetétele lesz az RMDSZ priorítása, ezen belül is a Szacsvay iskoláé.

 

Programteljesítés

 

A politikus szerint hatékonynak bizonyult a szórványprogram teljesítése is, egy település, Fegyvernek kivételével megvalósult az a célkitüzés, hogy RMDSZ-alapszervezet működjön minden olyan helységben, ahol legalább 30 magyar él. Jól sikerült a szórványkönyvtár program is, és a magyar történelemmel kapcsolatos megemlékezések is a terveknek megfelelően zajlottak. Sikerült bevinni a köztudatba a Szacsvay Akadémiát, közel 40 előadás volt a három modul keretében. Ezen felbúzdulva, 2012. február 1. és december 12. között folytatódik a történelmi sorozat, 17 expozéval, és előkészületben van egy gazdasági és egy politológiai modul elindítása is. A honosítási eljárással kapcsolatban a 28 ezret is meghaladja az összeállított kérelmezési dossziék száma. Mint emlékezetes, ez a folyamat is viharosan indult, egyesek megkérdőjelezték azt, hogy ki rendelkezhet hiteles információkkal, de Szabó Ödön szerint bebizonyosodott, hogy az RMDSZ-sek jó munkát végeznek. „Nem felelt meg a valósságnak a kizárólagossági jog, így aki ezt állította, legalább év végi sajtótájékoztatóján be kellett volna ismernie azt, hogy nem mondott igazat”, közölte.

Az RMDSZ jól együtt tudott működni a történelmi magyar egyházakkal és a civil szervezetekkel is. Az erdélyi, illetve a Bihar megyei konzultáció során több mint 16 ezer személyt kérdeztek meg, a feldolgozással január végére végeznek. Az év folyamán az RMDSZ-nek köszönhetően különböző beruházások (iskolai, víz és szennyvíz tisztás stb.) is történtek a megyében, uniós, illetve határ menti pályázati pénzek felhasználásával. Az idén a megyei szervezet két személyt jelölt az országos RMDSZ Ezüstfenyő-díjára: dr. Bacsó László diószegi polgármestert és Gellért Gyula református lelkipásztort, akik nemrég át is vették a kitüntetéseiket.

 

Népszámlálási adatok

 

Szabó Ödön az idei népszámlálás néhány részeredményét is ismertette, az RMDSZ primér adatfeldolgozása alapján. Ezek szerint a megye összlakossága 600 ezerről kb. 550 ezer főre csökkent, egyaránt fogyott a magyarság és a románság is. Míg 2002-ben 155 ezer magyar élt a megyében, jelenleg csak 134 ezer, Nagyváradon pedig 56 ezerről 42 ezerre apadt a magyarok száma, vagyis a részarányunk 27,5 százalékról 24 százalékra csökkent. Jó hír viszont, hogy vannak olyan települések, ahol a magyarok száma ugyan csökkent, viszont a részarányuk emelkedett, ilyen helység Nagyszalonta, Alsólugas, Szentjobb, Biharfélegyháza, Érbogyoszló, Érkörtvélyes, Érszőlős és Kiskereki. Általános tendencia a migráció, vagyis az elhalálozáson kívül a népességfogyás másik oka az elköltözés.

 

Ciucur Losonczi Antonius