Európai Parlament: születésétől a jelenig

Európai Parlament: születésétől a jelenig
A közelgő európai parlamenti választásokra való tekintettel rövid sorozatban ismertetjük az Unió egyik legfontosabb intézményét, a Parlamentet. Kezdjük egy kis EP-történettel.

Az Európai Parlament megalakulásakor csupán a nemzeti parlamentekből delegált tagokkal rendelkezett, és hosszú éveken át kizárólag – jogi következmények nélkül álló, a többi intézményre kötelezettséget alig jelentő – véleményező lehetőséggel bírt. Innen jutott el odáig, hogy mára már tagjait közvetlenül választják, és az európai uniós törvények mintegy 80 százaléka egyszerűen meg sem születhet az EP valamilyen formájú egyetértése nélkül. Más európai szervezetektől eltérően az Európai Parlament az egyetlen, amelyet közvetlenül választanak.

EP-történet

Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) 1952 szeptemberében állította fel a ‘Közgyűlést’, amelynek 78 tagját a hat ESZAK tagállam nemzeti parlamentje választotta. Ezt terjesztették ki 1958 márciusában úgy, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom is képviselve legyen. Ekkor kapta az Európai Parlamentáris Gyűlés nevet. 1962-től lett Európai Parlament a testület neve. 1979-ben újra növelték a képviselők számát és ekkortól választják őket közvetlenül. Ezután a képviselők létszámát minden alkalommal megnövelték, amikor új államok csatlakoztak. A Parlamentnek a bővítések következtében jelenleg 785 tagja van, de a tervek szerint 2009-ben 750 EP-képviselő lesz.

Hatalmi ágak

A nemzetek feletti Bizottság csak kezdeményezhet (s végrehajthat) törvényeket, de nem dönthet róluk. Ezért nem lehet “Európa kormányának” tekinteni. Dönteni csak a nemzetek (kormányok) közötti Miniszterek Tanácsa tud, amelyikben minden ország jelen van. Ők viszont többnyire csak arról dönthetnek, amit a nemzetek feletti Bizottság kezdeményezett. A Tanács alapvetően nemzeti (tagállami) érdekeket tart szem előtt. A Bizottságot mindenekelőtt a közösségi, a tényleges európai szempontok vezérlik. Azért alakították így ki, hogy a kettő közül egyik együttélési forma (a nemzetek közötti vagy a nemzetek feletti) se válhasson kizárólagossá. Ebbe a rendszerbe illeszkedik – az EU intézményi háromszög harmadik csúcsaként – az Európai Parlament, melynek különböző döntéshozatali formáiból alapvetően hármat eljárást érdemes kiemelni: a véleményezési, a hozzájárulási és az együttdöntési eljárást.



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter