Európa, a magyarok és a felvilágosodás

Európa, a magyarok és a felvilágosodás
Nagyvárad- Szerda este az Ady líceum dísztermében Kalmár János kandidátus, egyetemi docens A felvilágosodás Európában és Magyarországon című előadásával zárult az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia történelmi moduljának idei első féléve.


Magyarország történelme nem egy Csendes-óceáni szigeten zajlott- idézte Kosáry Domokost előadása bevezetőjében Kalmár János, arra utalva ezzel: a számos kölcsönhatás miatt tágasabb összefüggésben kell szemlélni a történéseket, és ez különösen érvényes az eszmei áramlatok terjedésére. Arra hívta fel a figyelmet: a felvilágosodás a 17-18. században tulajdonképpen Angliában jelent meg, egyrészt a Newton-i fizika eredményeként, mely meghatározó jelentőségűnek bizonyult nem csupán a műszaki tudományok, hanem a filozófia számára is, ugyanis az addig érvényesülő karteziánusi szemléleletmóddal szemben kimondta, hogy a természet nem kiismerhetetlen szeszélyek véletlenszerű összjátéka, hanem tudományos matematikai folyamatok alapján rendeződik, másfelől pedig John Locke hatására, aki úgy vélte: az ember a vele született jogok alapján fejtheti ki a szabadsághoz fűződő gondolatait, vagyis a szabadság eredendően megilleti őt, függetlenül társadalmi hovatartozásától. Ugyanakkor pedig nincsenek velünk született eszmék, hanem ezeket tapasztalás útján sajátítjuk el, és ebben fontos szerepe van a nevelésnek. Az, hogy mindezek ellenére a felvilágosodást inkább francia, mint angol „terméknek” hisszük, annak tulajdonítható, hogy míg Nagy-Britannia ekkor már alkotmányos monarchiaként működött, tehát a polgárság ideái, törekvései a gyakorlatban is érvényesültek, addig eközben Franciaország abszolutisztikus monarchia volt, vagyis a polgárság igényei még nem valósultak meg, ezért célként a filozófián keresztül politikai programként, tartalomként öltöttek testet- magyarázta a történész. Hozzátette: a francia felvilágosodás képviselői azonban különböző állásponton voltak, Montesquieu az angol példát nézte mintának, Voltaire egy korszerűsített, illetve megreformált abszolutisztikus monarchiát tekintett volna hatékonyabbnak, Rousseau pedig eljutott odáig, hogy demokráciát kell követelni. Nyugaton tehát ez volt a helyzet, ahogy azonban haladunk a perifériák, illetve kelet felé, változnak az eszme megnyilvánulási formái, annak megfelelően, hogy az adott helyen melyek a legégetőbb problémák.

Magyarország területén

A Magyar Királyság esetében különböző síkokról, illetve szintekről kell beszélni. Elmondható, hogy nem volt magyar eredetű, hanem a bécsi udvari környezetből érkezett hozzánk, és fordulópontot jelentett 1765, amikor Mária Terézia úgy döntött, hogy nem hív össze többé országgyűlést, hanem rendeletek útján kormányoz. Ennek hátterében a poroszokkal vívott két vesztes háború állt, melyekből az osztrákok azt a következtetést vonták le, hogy ezért nem a hadvezetést kell okolni, hanem a monarchia gazdasági és társadalmi szempontból elmaradott, s ezért az alapvető dolgokhoz kell inkább hozzányúlni. Mária Teréziának ebben olyan támogatói akadtak, mint Wenzel Anton von Kaunitz kancellár, Joseph von Sonnenfels egyetemi tanár, Karl von Zinzendorf trieszti kormányzó és Gerard van Swieten udvari orvos. Ilyen volt tehát a bécsi udvar szellemi környezete, mely a magyarországi politikára is hatással volt.

Az 1767-es, Erdélyre nem kiterjedő úrbéri rendelettel a jobbágyság telekállományát írták össze, s rögzítették országosan egységesen az adózást, illetve a földesúrnak végzett szolgáltatásokat. Az 1777-es Ratio Educationis-szal az oktatást szabályozták az elemi iskolától egészen az egyetemig egy egységes szemlélet alapján, mely egymásra épülő rendszerként képzelte el a tanítást, és a sikerét jelzi, hogy 1790-ben Magyarország 8742 települése közül 4145-ben működött iskola. (Amúgy erre az anyagi fedezetet a jezsuita rend 1773-as feloszlatásával teremtették meg). II. József 1781-es türelmi rendeletének köszönhetően pedig nem tettek különbséget a protestánsok és a katolikusok közt, így előbbiek elől elgördült a hivatalviselés akadálya. A felsoroltak mellett említést érdemel még a megyerendszer közigazgatási átszervezése, valamint az igazságügyi reformtervezet is.

Királyi testőrség

S hogy mindezeket a változásokat hogy fogadta a magyar társadalom? A konzervatívok természetesen alkotmánysértőnek tartották és elutasították, viszont szűk körökben ugyan, de támogató bázisuk is akadt. Az 1784-es hírhedt nyelvrendeletig például- mely a latin helyett a németet jelölte ki hivatalos nyelvként- azok a felvilágosult magyar nemesek is támogatták a változásokat, akik öt évre Bécsbe kerültek a Magyar Királyi Testőrségbe szolgálni, és világlátásra tettek szert. (Leghíresebb közülük Bessenyei György testőríró). Számukra azonban, mivel felismerték azt, hogy a fejlődésben kulcsfontosságú szerepet játszik az anyanyelvhasználat, úgymond vízválasztónak bizonyult az említett nyelvrendelet, s ezért bár eleinte a jozefinizmus hívei voltak, ezt követően elhidegültek az uralkodó elveitől. Rajtuk kívül egyetértett a módosításokkal az a protestáns polgári nemesi réteg is, melynek képviselői mivel itthon nem volt lehetőségük a tanulásra, német, svájci és holland egyetemeken kényszerültek tanulmányokat folytatni, ezért észlelni tudták a honi elmaradott és a kinti modern valóság közti különbséget.

Ciucur Losonczi Antonius



0Hozzászólás

Herzlichen Dank für Ihren Kommentar - dieser wird nach einer Prüfung von uns freigeschaltet. Beachten Sie, dass dies gerade an Wochenenden etwas länger dauern kann. Kommentare von registrierten Usern werden sofort freigeschaltet - hier registrieren!

Még 1000 karakter