És létrejött a jelenkori Várad…

És létrejött a jelenkori Várad…
Nagyvárad – Szerda délután a XXII. Festum Varadinum keretében, a Pertinax Egyesületnek a szervezésében Péter I. Zoltán A jelenkori Nagyvárad megalapítása című könyvét mutatták be az Ady líceumban.

 

A bemutatott könyv Péter I. Zoltán helytörténész 35. önálló és 12. társszerzői közreműködéssel napvilágot látott munkája. A Prolog kiadó nevében Tunyogi Katalin tanítónő üdvözölte az Ady Endre Középiskola dísztermében egybegyűlt érdeklődőket. Felvezetőjében arról beszélt, miért érdemes napjainkban is könyvkiadással foglalkozni, miért gondolja a férjével közösen azt, hogy olyan helytörténeti és nem csupán ilyen jellegű köteteket kell megjelentetni, melyek arra késztetik gyermek és felnőtt olvasóikat, hogy nyitott szemmel járjanak a világban, szeressék és ismerjék a várost, ahol élnek.

Sárközi Zoltán RMDSZ-es helyi önkormányzati képviselő szerint A jelenkori Nagyvárad megalapítása című könyv olyan megvilágításban ismerteti a város múltját, mely újdonsággal szolgál számunkra, és ugyanakkor arra késztet, hogy régi térképeket, helyrajzi térképeket böngésszünk. Péter I. Zoltántól megtudtuk, hogy igyekezett hitelesnek tekintett forrásokból merítkezni, levéltári anyagokból, szakértők, történészek tanulmányaiból. Külön megemlítette Málnási Ödön és Bunyitay Vincze leírásait, Emődi András két évvel ezelőtt megjelent könyvét (Nagyvárad város lakossága és archontológiája a 18. században), valamint Lakos Lajos tudós levéltárosnak 1904-ben kiadott kötetét (Nagy-Várad múltja és jelenéből).

Utcanevek

A helytörténész azt is elmondta, hogy azért az 1692-1860 közötti időszakot igyekezett komplex módon összefoglalni, mivel 1692-ben szabadult fel a város a török uralom alól, és 1860-ban egyesült a mai megyeszékhely területén levő négy kis település. Megjegyezte: a törököket csak a reneszánsz építészet gyöngyszemének nevezhető vár élte túl, így a legrégibb ingatlanok a barokk korból maradtak ránk. 1660-ban egyébként Velence elpusztult, a 32 év alatt a vártól nyugatra a Nagyvásártérig az úgynevezett Péntekhely volt, ettől nyugatra pedig Szombathely, mely a ma látható kétágú református templomig terjedt, Olaszit pedig palánk vette körül. Amúgy fejlődő, virágzó környék volt, kereskedelmi központ. Az osztrákok szinte teljesen elpusztítottak mindent, újabb rombolás pedig a kurucok idején volt. A jelenkori város kiépítése 1712-ben kezdődött, problémát okozott viszont, hogy a vár melletti részt a káptalan birtokolta, Olaszi és Velence a püspökségé volt, Újváros jogait pedig a polgárok váltották meg. 1714-ben stratégiai megfontolásból a vártól ötszáz lépésnyi távolságra minden épületet lebontottak, Újváros megalapítása ettől az időponttól számítandó. A Nagyvásár tér sokáig üres volt, egészen 1792-ig, amikor a zsidó kereskedőknek megengedték, hogy deszkabódékat, sátrakat állítsanak fel, és kialakult Váralja. Komoly fejezete volt a közigazgatásnak 1718, amikor szervezeti szabályrendeletet hoztak, melyet aztán folyamatosan tökéletesítettek. Voltak, akik tiszteletben tartották az előírásokat, akik pedig nem, azokra méltó büntetés vált- magyarázta a helytörténész.

A napjainkban is sok vitát kiváltó utcaelnevezésekkel kapcsolatban kifejtette: az 1700-as években gyakorlatias neveket adtak- Vármegye, Kispiac, Nagyvásár tér, Kert, Barátok, Pálos stb. utca-, majd jeles személyiségek következtek, ezek elhunyta után. Az impériumváltáskor a román személyiségek nevei kerültek előtérbe, a második világháborús magyar világban pedig ismét közbeszólt a politika, és a régi utcanevek mellett olyan elnevezések is megjelentek, mint Horthy, Hitler vagy Mussolini utca. A szocializmusban szovjet személyiségekről neveztek el utcákat, az 1960-as években pedig semleges virágnevek is feltűntek. Péter I. Zoltán meglátásában 1990 után két jó utcaelnevezés történt: amikor Ady Endre és a városháza kapott utcát. „Tetszik, nem tetszik, az utcanevek a mindenkori hatalmak kiszolgálói, lenyomatai, így volt és így lesz ez mindig. Véleményem szerint a gyakorlati utcanevek a legjobbak, vagy ha mindenáron személyekről akarunk utcákat elnevezni, akkor azok kötődjenek az adott településhez”, mondta.

Ciucur Losonczi Antonius