Erzsébet királynéra emlékeztek az öregdiákok

Erzsébet királynéra emlékeztek az öregdiákok
A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceumban tartották soron következő találkozójukat augusztus 8-án, csütörtökön 18 órától a Nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületének tagjai.

A megjelenteket Pásztai Ottó egyesületi elnök üdvözölte, majd Vonház Antal titkár köszöntötte az augusztus hónapban név- és születésnapjukat ünneplőket.

Ezt követően Miklós Mihály ny. történelemtanár tartott előadást Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné emlékezete címmel. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: egyáltalán nem volt tündérmese Sisinek az élete, hanem éppen ellenkezőleg, tragikusan alakult, noha Európa 19. századi második felének egyik legszebbnek tartott császárfelesége volt, III. Napóleon francia császár hitvese, Eugénia mellett, és éppen karácsonykor, december 24-én este született Münchenben, 1837-ben, egy foggal a szájában, ami a bajor hagyomány szerint szerencsét jelent. Genfben, 1898. szeptember 10-én halt meg, mint gyilkosság áldozata. Érdekes, hogy korábban az egyik versében elítélte Svájcot, amiért az anarchista fészekké vált. A következőket írta: „Svájc! Pompázó hegygerincek / Órák, pontos armada! / Csak ne fenyegetne minket / Királygyilkos fajzata.” (Tandori Dezső fordítása.)

„Fájdalmas Anya”

Az 1896-os milleniumi ünnepségek idején járt utoljára Sisi hivatalos úton Magyarországon. Mikszáth Kálmán sokat idézett tárcájában a Fájdalmas Anya, a Mater Dolorosa képe jelenik meg: „a királyné lesüti a fejét… és ez a hófehér arc egyszercsak elkezd pirosodni… mindig jobban-jobban. Először csak nem olyan fehér többé, azután, mint a frissen szűrt tej, mintha rózsaszínnel volna befuttatva, aztán piros lesz, mint az élet, piros, egészen piros. Milyen káprázat! Ferenc József király mellett ott ült egy életpiros királyné. Egy percig tartott az egész. Szemei tágra nyíltak, s a régi ragyogás kicsillant belőlök. S a szemekből, melyek úgy tudtak valaha mosolyogni, hogy egy szomorú országot vidítottak föl, egy könnycsepp buggyant ki. Százan és százan látták ezt a drága csöppet. Megvolt a reciprocitás. Egy mosolygó ország föl tudta vidítani a királynét”.

Magyarországon ekkor ismét felerősödött a Sisi-kultusz, mely ma is érzékelhető. Habár Erzsébetnek a monarchia politikájára kifejtett hatását nem szabad túlbecsülni, azért befolyásolta Ferenc Józsefet a kiegyezést illetően. Nem nagyon, de arra késztette a két felet, hogy „üljetek le, és beszéljétek meg!”.

A 20. században aztán valóságos ikonná vált Magyarországon. A magyar köztudatban egy szabadságvágyó, a magyarokat szerető, tragikus alakként él. Számos közterület, intézmény, műalkotás, regény állít emléket neki. Közjogi szempontból, az uralkodó feleségeként, nem jutott ebbéli szerephez, de sokan vélik úgy, hogy Erzsébetnek kiváló politikai érzéke volt, annál is inkább mivel több verséből is kitűnik, hogy foglalkoztatták a politikai kérdések – hangsúlyozta az előadó.

Ciucur Losonczi Antonius