Értékmentő est: huszárkönyv és festőpaletta

A kötet bemutatói (balról): Gavrucza T., Juhász I., Csontos J., Derzsi Á., Béres Cs., Gellért Gy.
A kötet bemutatói (balról): Gavrucza T., Juhász I., Csontos J., Derzsi Á., Béres Cs., Gellért Gy.
Kettős esemény helyszíne volt pénteken a székelyhídi városi múzeum aulája: Hősök útján címmel huszár emlékkönyvet mutattak be, ugyanakkor Gavrucza Tibor festményeiből nyílt kiállítás. A rendezvény keretében megemlékeztek az első világégés áldozatairól is.


Telt házasra sikeredett a kettős esemény, a környékbeli településekről, Nagyváradról, Szilágyságból és Magyarországról is érkeztek érdeklődők. Elsőként Gavrucza Tibor ny. lelkész, képzőművész köszöntötte a vendégeket, majd pedig a Székelyhídi Férfikórus az alkalomhoz illő katonadalokat, huszárnótákat adott elő. Utóbbiak a későbbiekben is hozzájárultak a jó hangulat megteremtéséhez. Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere örömét fejezte ki a könyvbemutató kapcsán, egyúttal azt is elmondta, hogy a városi könyvtár egy „kulturális bölcsője a városnak”, hisz szinte állandó jelleggel zajlik ott valamilyen értékteremtés, hagyományőrző esemény. Minden olyan rendezvény, amely a határon túli területeken élőket az anyaországgal összeköti, erősíti nemzetünket, ezért támogatandó, mondta a polgármester, utalva a bemutatandó kötetre, amely a határ két oldalán lévő huszárcsapatok jó együttműködésének lenyomata.

„Mozaikgyűjtemény”

Derzsi Ákos szenátor, az est fővédnöke, a könyvet megjelentető Europrint nyomda tulajdonosa, az egyszerű emberektől a csúcspolitikusokig mindenkinek ajánlotta a kiadványt. Humorosan megjegyezte, hogy ebben nincs semmi magyarkodás, hisz a szöveg osztrák papírra lett nyomtatva német festékkel, és a fedőlapra felvittek egy kékes színezetet is. Az emlékkönyvet méltató Adorján Csaba hagyományőrző huszár őrnagy rövid részleteket olvasott fel a könyvből, külön kiemelve a nyolcvan oldalon megjelenített fotódokumentumok jelentőségét. Szólt azokról a lovas emléktúrákról is, amelyek egy-egy neves személyiséghez, eseményhez kapcsolódtak. Gellért Gyula nyugalmazott református esperes, az érmelléki huszár-kuruc-hajdú múlt ápolója, Lóháton a Kárpát-medence híres útjain címmel megtartott igényes előadásában a könyv öt, általa fontosnak vélt aspektusát emelte ki: a huszárokat, a lovakat, a hagyományőrzést, az emléktúrákat, valamint azok eredményességét. Az eseményen jelen lévő Juhász Imre, a Hajdú-Bihar megyei Lovas és Hagyományőrző Közhasznú Egyesület elnöke az eltelt három évtizedes munkájuk eredményeit vázolta. Csontos János hagyományőrző huszártiszt, a könyv szerkesztője a kötetet személyes élményekkel telített „mozaikgyűjteményként” értékelte. Elhívatottságuk okán példaként a Lenkei tábornok emléktúrát említette, amelynek során 133 erdélyi és partiumi településen, lóháton vonultak végig, ekként hirdetve a „rájuk bízott drága kincset”.

Kiállítás

Fekete Katalin, ahogyan a huszárkönyv bemutatása kapcsán mély átéléssel szavalta Tompa László Lófürösztés című versét, épp olyan hitelesen tolmácsolta az est második részének felvezetőjeként Számadó Ernő Az alkotás misztériuma című költeményét. A Gavrucza Tibor alkotásaiból nyílt állandó kiállítás már évek óta megtekinthető a városi múzeumban. Az Érmellék vászonra álmodója ezúttal témaváltásra készült, a mai kor egyetemes kihívásait tűzte ecsetjére. Béres Csaba a kiállítás megnyitója kapcsán elmondta, hogy városukban pezsgő a művelődési, a hagyományőrző és a kulturális élet. Tizenkét festőt, alkotót tartanak számon, akik támogatása prioritást élvez. „Amikor száz méter járda megöntése, vagy a kultúra támogatása között kellett választani, én az utóbbi mellett szálltam síkra. És ez így lesz a jövőben is”, fejtette ki álláspontját a polgármester, mindemellett szólt a városban esedékes infrastrukturális fejlesztésekről is. Az est folyamán több alkalommal is szóba került, hogy a száz éve véget ért első világégés áldozatairól, veszteségeiről kevés szó esik. Ennek feldolgozása mindmáig nem teljes. A hősökre, az elesettekre való emlékezés jegyében az est gyertyagyújtással zárult.

Borczi Máté