Erőt felmutatni csak egységben lehet

Erőt felmutatni csak egységben lehet
Nagyvárad- Noha kért és kapott rá engedélyt a váradi önkormányzattól az RMDSZ Bihar megyei szervezete, hétfő este mégse tiltották meg a parkolást Nagysándor József emléktáblája környékén, így autók közé beszorítva zajlott az október 6-i koszorúzás, illetve megemlékezés.


Szokás szerint az RMDSZ Bihar megyei szervezete az idén is közösen emlékezett október 6-án az aradi tizenhárom vértanúra Nagysándor József emléktáblájánál a történelmi magyar egyházak, a civil szervezetek, a közintézmények és az iskolák képviselőivel. Az egybegyűlteket Sárközi Zoltán városi tanácsos, megyei ügyvezető alelnök köszöntötte, majd Szabó Ödön parlamenti képviselő, ügyvezető elnök szólalt fel. Azt mondta: jó azt látni, hogy Nagyvárad közössége nem felejti el azokat az embereket, akik annak idején életüket áldozták a nemzetünkért. Batthyány Lajos miniszterelnök és mártírjegyzőnk, Szacsvay Imre is megfizettek azért, mert hittek abban, hogy a közösségünk gondolkozhat szabadon, „újra lehet gombolni egy elavult rendszert”. Arra hívta fel a figyelmet: míg március 15-e tulajdonképpen a nemzet egységének ünnepe, mert egy nagyon széles társadalom sokszínű képviselete volt ott a forradalom kitörésekor, addig a végkifejlet tragikusnak bizonyult, mint annyiszor a történelmünkben, amikor túl sokat foglalkoztunk egymással, valamint a belső vitákkal, és túl keveset az értékeinkkel, illetve azzal, hogy mi történik körülöttünk.
1849 augusztusában ugyanis már érezhető, tapintható volt a megosztottság, mely arra késztetett sok mindenkit, hogy kérdőjeleket tegyen fel, melyek később konfliktusokká alakultak, egymás meg nem értéséhez vezettek. „Egy nemzet csakis úgy tud érdeket érvényesíteni, ha egységes”, nyomatékosította az ügyvezető elnök, hozzátéve: nem elég fejet hajtani október 6-án, ha semmit se tanulunk a múltból, a hőseink mártírságából. Szerinte nem bántó, hanem jobbító szándékkal, hogy ne forduljon többet elő, de bátran ki kell mondani: egy órával korábban ökumenikus istentisztelet volt a Szent László templomban, mert a négy történelmi egyház hagyományosan ismét megmutatta, mint jelent együtt emlékezni, azonban egyesek ezt a szent teret sem tartják jónak az egységre. „Október 6-án üzenni kell mindenkinek: legalább az imában legyünk egyek, ha különböznek is a politikai véleményeink, mert fáj a különlét. Azt gondolom, hogy nagy tanulság, és azért erkölcsi kérdésben is példamutató, hogy aki vezetője volt valamikor az egyházának, az most nem jön el imádkozni”, hangoztatta.

Felelősség

Beszédében ugyanakkor Szabó Ödön azon meggyőződésének is hangot adott: mindannyiunk felelőssége, és tennünk kell tehát azért, hogy elmúljon az, ami már 1848-ban is átok volt, vagyis a megosztottság, hiszen egy közösséget akkor lehet megtörni, ha darabonként próbálják szétmorzsolni, egy sziklatömbbel lehetetlen ezt megtenni. Úgy fogalmazott: fel kell ébredni abból az álomból, hogy nem lehet visszalépni jogokban. Nekünk az fog járni, amit kiharcolunk magunknak, ha kell vérrel, ha kell békével meg tudunk teremteni és meg tudunk őrizni. Az fog maradni, amit meg tudunk tartani, egy cseppel sem több és egy cseppel sem kevesebb- hangsúlyozta. „Vannak olyan jogok, melyeket ha kivívunk, a diktatúrában is tovább élhetnek. Mert még ma ugyan két autó közé szorítva, de beszélhetünk, azonban előfordulhat az még, hogy megpróbálnak erről a térről másképp is kiszorítani”- figyelmeztetett. Azt kérte ezért: minél többen legyenek ott október 12-én a Szent László templom falán levő tábla megkoszorúzásánál is, hogy a városnapon azokra is emlékezhessünk, akik a híd védelmezőiként valóban ezért a városért haltak meg.
„A közösségen belüli utakról ugyan 1848-ban is voltak viták, de senki sem ment szembe Kossuthtal vagy lett áruló, hanem mindenki harcolt azért az utolsó pillanatig, hogy minél több eredményt megmentsen. Fontos tehát tanulni a múltból”- zárta végül beszédét a politikus, Bethlen Gábor azon közismert kijelentését idézve, miszerint nem mindig lehet megtenni amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet.

Kulturális műsor

A megemlékezésen szokás szerint felléptek a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai. A kórust Kiss Tünde tanárnő vezényelte, verset szavalt Dóczi Richárd (VI. B), és András Erik (VI. B), illetve szólót énekelt Halász Dóra (VI. A). Közreműködtek még: a Szentjobbi Hagyományőrző Huszáregyesület, a Francisc Hubic Művészeti Iskola ifjúsági fúvószenekara Deé Róbert tanár vezényletével, a Történelmi Vitézi Rend nagyváradi székének tagjai, a cserkészek, valamint Póra Gabriella népdalénekesnő és Szőcs Lőrincz prímás.

Ciucur Losonczi Antonius