Erős az RMDSZ támogatottsága

Akt.:
Erős az RMDSZ támogatottsága
Szatmárnémetiben négy magyar emberből három az RMDSZ-t támogatja. Amennyiben több magyar párt állítana helyi jelölteket a választásokon, 71,1 százalék az RMDSZ jelöltjeire szavazna.

 

Kérdőíves szociológiai felmérést készíttetett az RMDSZ szatmárnémeti szervezete kolozsvári szociológusokkal, melynek során a szatmárnémeti felnőtt magyar lakosokat megkérdezték a jelenlegi életképükről, a közélethez való viszonyukról, a politikai opcióikról, és a médiafogyasztási szokásaikról, mondta Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmári szervezetének elnöke a tegnap megtartott sajtótájékoztató keretében. Pásztor Gyöngyi szociológus, a Promoter Consult Center vállalat és a Babes-Bolyai Tudományegyetem munkatársaként vett részt a szatmárnémeti magyar felnőtt lakosság körében elvégzett közvélemény-kutatásban, melynek eredményeit tegnap sajtótájékoztató keretében ismertette. Kiderült, hogy a szatmárnémeti magyar felnőtt lakosság (17 évnél idősebb) 82 százaléka úgy érzi, hogy az átlagosnál szegényebb. A szociológus azt is elmondta, hogy az egy háztartásra eső jövedelem összegét illetően is meglepő adatok születtek, hiszen a válaszadók 24,1 százalékának háztartásában kevesebb mint 900 lej a havi jövedelem, 19,1 százalékának 901 és 1400 lej között van a jövedelme, 27,1 százaléknak 1401 és 2000 lej közötti, míg 2001 lej fölött csak 16,1 százaléknak van. Meglepő adatnak bizonyult a szociológusoknak az is, hogy a szatmárnémeti magyar felnőtt lakosság 40 százaléka szerint jó irányba haladnak Szatmárnémetiben a dolgok. Ez mindenképp az országos átlag fölött van, hiszen országos felmérések szerint a lakosság 82 százaléka úgy gondolja, hogy az ország rossz irányba halad. A 40 százalékos pozitív megítélés mindenképp pozitív visszacsatolás a megyeközpont vezetőségének, mondja a szociológus.

Kiderült az is, hogy a szatmári magyarok 50 százaléka úgy ítéli meg, hogy rosszabb az élethelyzete, mint egy évvel ezelőtt, míg csupán 15,9 százalék gondolja úgy, hogy jobban él, mint tavaly. A terveiket illetően kicsit optimistábbnak bizonyultak a megkérdezettek, hiszen 38,4 százalék gondolja úgy, hogy rosszabb lesz az élethelyzete, míg 25,1 százalék bízik abban jobban fog élni. A legfontosabb problémák, amivel a szatmárnémeti magyarok jelenleg küzdenek elsősorban anyagi (70,1%) és egészségügyi (40,3%) jellegűek.

Annak ellenére, hogy a problémák jelentős része magánéleti jellegű, a megnevezett problémák közel egyötöde (16,8%) közéleti jellegű. A felmerült problémák közül leggyakrabban az egészségügyi és a családi problémákat beszélik meg családon belül, meglepő módon a politikai problémák megvitatására nem helyeznek nagy hangsúlyt a családtagok. A szatmári lakosok körében csupán az egyház esetében haladja meg a bizalom mértéke a 60 százalékot (63,8%). Relatív magas bizalomindexszel rendelkeznek a belügyi intézmények (rendőrség 28,4% és hadsereg 21,5%) és a sajtóorgánumok (27,3%), míg a sor végén a politikusok állnak. Azt is megkérdezték, egy meghatározott lista alapján, kit tartanak a legmegbízhatóbb politikusnak. A lista elején 40-60 százalékos indexel Ilyés Gyula, Csehi Árpád, Kereskényi Gábor áll, őket Erdei D. István, Láng László, Pataki Csaba, Günthner Tibor, Coica Dorel, Veres-Kupán Enikő, Boér Ádám, Stef Adrian, Bud Radu követte. A szociológus megítélése szerint az első három helyezett jó eséllyel indulhat a helyhatósági választásokon. A megkérdezettek 77,2 százaléka gondolja úgy, hogy elmegy szavazni a 2012-es helyhatósági választásokon, és közülük 77,7 százalék szavaz az RMDSZ jelöltjére, míg az RMDSZ helyi listájára 74,1%, a megyei listájára pedig 74,3%. Megkérdezték, hogy egyetértenek-e Tőkés László politikájával, ám a megkérdezettek mindössze 4,2 százaléka támogatja Tőkést.

 

Adatfelvevés

Péter László szociológus elmondta, hogy az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének megrendelésére készítettek egy közvélemény-kutatást, melyet december 2. és 17. között vettek fel Szatmárnémetiben. A kutatási mintában 785 szatmárnémeti, felnőtt korú (17 év fölötti) magyar lakost kérdeztek meg, figyelembe véve a városrész, a nemek és az életkor szerinti eloszlást. A kérdőíves statisztikai közvélemény-kutatás eredményének hibaszázaléka 3,4 százalék.