Érmelléki és megyei gazdanapot rendeztek

Érmelléki és megyei gazdanapot rendeztek
Szombaton az MNKH nagyváradi regionális irodájának kezdeményezésére és szervezésében, összefogva Székelyhíddal, az RMGE megyei szervezetével, a Bihar Megyei Helyi Akciócsoporttal és az RMDSZ-szel, megrendezték a III. Érmelléki és Bihar Megyei Gazdanapot.

Az elmúlt szombaton a Magyar Nemzeti Kereskedőház nagyváradi regionális irodájának kezdeményezésére és szervezésében, összefogva Székelyhíd Város Önkormányzatával, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Bihar Megyei Szervezetével, és az RMDSZ Bihar megyei szervezetével rendezték meg Székelyhídon a III. Érmelléki és Bihar Megyei Gazdanapot. A szakmai kiállítás és vásár helyszíne a város középpontjában felállított rendezvénysátor volt- amelynek közelében 300 négyzetméteren 7 magyarországi mezőgép gyártó cég állított ki-, a közel 150 érdeklődőt vonzott konferenciát pedig a székelyhídi múzeum központi termében tartották.
A megjelenteket Sárközi Zoltán, az MNKH regionális képviselet-vezetője köszöntötte. Azt mondta: az elmúlt két esemény is bebizonyította, hogy az Érmellék igényli az ilyen típusú találkozókat, melyeken rangos előadók igyekszenek felhívni a figyelmet arra, hogy a határ mindkét oldalán a gazdasági szervezetek, a termelők és a felhasználók keressék egymást kapcsolatát. Elindítottak egy folyamatot, tulajdonképpen egy márkanevet építve- tette hozzá.
Béres Csaba, Székelyhíd polgármestere úgy vélte: hiába a fejlett ipar, vagy a magas szintű szolgáltatások, az agrárium nélkül nem lenne se élelem, se nyersanyag, aki pedig egészségesen akar élni, az csak a valódi gazdák, őstermelők által előállítottakban bízhat. Ez a fórum pedig esélyt teremt arra, hogy a lehetőség találkozzon az igényekkel, illetve a hasznos tapasztalat- és eszmecserén túl rávilágít az európai uniós projektek és egyéb programok által kínált, életminőség javító forráseszközökre is.
Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja jelezte, hogy a Főkonzulátus szorosan együttműködik az MNKH összes erdélyi/partiumi irodájával, a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok és az itteni vállalkozói tevékenység ösztönzése érdekében. Kiemelten fontosnak tartják a váradi irodának ezen gazdanap megszervezésére irányuló kezdeményezését, hiszen köztudott, hogy az erdélyi régióba áramló magyar export tekintetében vezető ágazat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, valamint a magyar-román kétoldalú kereskedelmi forgalom számottevő hányadát is ez a szektor adja. A határmentén ezek a kapcsolatok még erőteljesebbek, és nagymértékben hozzájárulnak a két ország közti gazdasági együttműködések fejlesztéséhez. A Magyar Kormány az elmúlt nyolc évben a gazdaságfejlesztés keretében kiemelt figyelmet fordított a külhoni vállalkozói tevékenységek fellendítésére, melyekkel az otthon maradást és a szülőföldön való boldogulást kívánja elősegíteni. A magyar gazdaság az utóbbi esztendőkben kiemelkedő teljesítményt ért el, és azt szeretnék, hogy ez a külhonban is érezhető legyen, a gazdaságfejlesztő programok pedig legyenek a híd, melyen keresztül a határon túli magyarok is erősödni képesek. A Magyar Kormány eltökélt aziránt, hogy az év elején a Maros-Mezőségben megkezdett és sikeresen meg is valósult projektet Erdély más területeire is kiterjessze, természetesen beleérte a Partiumot is, hiszen azt gondolja, hogy ezáltal a vállalkozói lét vonzóbbá válik és megtartó erőt tud adni az erdélyi magyarságnak, mert a vállalkozók azok, aki magyar embereket tudnak foglalkoztatni, és ezáltal egészében is erősítik a magyar közösségeket Erdély-szerte.

Nem véletlenül

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy az Európai Unió a 2021-2027 közötti költségvetését májusban közzé tette, és június 1-vel már a Közös Agrárpolitikai (KAP) irányelvek is megjelentek. „Valljuk be őszintén, hogy nem azok a várakozások jöttek elő az Európai Bizottság részéről, amiket egyébként joggal elvárhattunk mi, akik itt a határ két oldalán élünk és dolgozunk”- fogalmazott. Meglátásában ugyanis az a fajta területi, gazdasági, társadalmi különbség, ami az EU fejlettebb és kevésbé fejlett régió közt van, nem látszik csökkenni, sőt az olló inkább jobban kinyílt, az új KAP pedig kevesebb pénz biztosít. A megváltozott körülményekhez azonban alkalmazkodni kell, és az elöljárók, a szakmai vezetők felelőssége, hogy hova kerüljenek ezek a források, milyen célokra, hogy nagy hangsúlyt fektessenek a digitalizációja és az innovációra, támogatva a fiatal és ambiciózus gazdákat a képzésben is.
Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke felidézte, hogy két hete az Érmelléken járt Románia mezőgazdasági minisztere, akinek megpróbálta elmagyarázni, mit jelent ez a vidék mezőgazdasági szempontból a megyének. Ugyanakkor azon meggyőződésének adott hangot, hogy a Maros-Mezőség után a Partiumban kellene beindítani az újabb magyarországi projektet, hiszen összefüggő, jól hasznosítható nagy mezőgazdasági terület található itt Aradtól Szatmárnémetiig.
Cseke Attila szenátor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke aláhúzta: számukra tényleg lényeges ez a rendezvény, nem véletlen tehát az, hogy társultak az MNKH-zal, és segítenek, amiben tudnak. Amikor a megmaradásról beszélünk, ebben valamennyi társadalmi rétegre gondolunk, és ebben fontos szerep kell jusson a gazdáknak- nyomatékosította, hiszen véleménye szerint egy közösség akkor erős, ha a földjeit megmunkálja, és ilyen szempontból nekünk lételemünk, hogy a mezőgazdasági szféra erős legyen. Arra kérte ugyanakkor a jelenlevőket: ha problémáik vannak, bátran keressék őket, mert ha tíz kérdésből csupán egyre is sikerül megoldást találniuk, már előbbre vannak, mint voltak.
Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke három olyan törvénykezdeményezésre tért ki, melyek kidolgozása RMDSZ-es szakemberekhez köthető: a zsebkérdések ügyének tisztázása, a telekelővásárlási jognak a szomszéd szempontjából történő kedvező rendezése a törvények betartásával és a vadkárok enyhítése.
Dr. Nagy Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Bihar megyei elnöke is azt emelte ki, hogy szükség van hasonló összejövetelekre.

Szakmai előadások

A továbbiakban felszólaltak még: Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. Igazgatója- aki arra bíztatta hallgatóságát, hogy vegyen magyar gépeket-, Nicolae Hodișan, a Bihar Megyei Gazdasági Igazgatóság vezetője, Cipian Novac, a Bihar megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) PR-felelőse, Kozma Mónika, a PRO Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója, valamint különböző mezőgép gyártó cégeknek a képviselői: Kötél Tamás- Umwelt Kft., Wernher Kft., Pigniczki Zoltán- Mumgép Kft., Gubacsi Melinda- Omikron Kft., Kókai Balázs- Huniper Kft., Sallay Viktória- Umwelt Kft. és Komáromigép Kft., Tari Szabolcs- Csavaker Kft., Erdőgépker Kft. A rendezvény utolsó előadója Szenes Károly volt a Damisol Kft. részéről, mely a levéltrágya termesztésben és gyártásban érdekelt.

Ciucur Losonczi Antonius