Radu Gabrea, a román filmművészét egyik meghatározó egyénisége

A hazai filmművészet emblematikus személyisége Radu Bartolomeu Gabrea filmrendező. 1937-ben született Bukarestben.

Előbb a fővárosi Építészeti egyetemen végezte tanulmányait. Másodéves egyetemista volt, amikor meghívták, hogy vegyen részt egy joghallgatók által szervezett tüntetésen, amely a magyarországi 1956-os forradalommal való szolidaritását fejezze ki. Letartóztatják, és 9 hónapot ült a börtönben. A börtönből való kiszabadulása után, folytatja egyetemi tanulmányait, mérnöki diplomát szerez. Mint mérnök két évet dolgozott egy marosvásárhelyi építőtelepen, majd Bukarestben tervezőmérnökként folytatta munkáját. Érdeklődése a film világa felé irányul. 1968-ban, a Bukaresti Színház és Filmművészeti Egyetem, rendezői szakán végez, mint rendező. Kitartására jellemző az a buzgalom, ahogy a filmek világában is találja meg azokat a közölni való témákat, amelyek a ma embere számára is érdekfeszítők. Filmrendezőként főként történelmi, erdélyi szász, német és zsidó témák érdeklik. Több filmjének forgatókönyvét írja meg. 23 művész és dokumentumfilmet forgatott.

Radu Gabrea rendező, forgatókönyvíró

1969-ben, D.R. Popescu forgatókönyve alapján készíti el az első egészestés játékfilmjét, Túl kicsi egy ekkora háborúhoz (Prea mic pentru un război atât de mare) címen. A filmet a Locarnói fesztiválon díjazták. Ezután fél évet Párizsban tölt. Ő volt az első romániai rendező, aki televíziós film- sorozatot forgatott, Urmărirea (Követés) címmel. Az 1973-ban készült „Dincolo de nisipuri” (Túl a homokon) című filmjét, Nicolae Ceaușescu parancsára, a cenzúra betiltotta. A rendszerrel, a cenzúrával való konfliktusai miatt kénytelen volt Németországba emigrálnia. 1974- 1997 között Nyugat- Németországban dolgozik, ahol több filmet készített (Ne félj Jacob, 1981), Rosenemil - Egy tragikus szerelem, 1993). A német államtól magasrangú kitüntetést kapott, elismerte az értékes művészi munkáját. A 1989-es romániai események az országban gazdasági, politikai, kulturális változásokat eredményeztek. Radu Gabrea visszatért Romániába. Értékes rendezői tevékenységének tapasztalatait hasznosíthatja. A Nemzeti Filmhivatal elnökének nevezik ki (1997-1999). 2002-ben készült Radu Gabrea „Noro” című filmje a 12 éves mozgássérült Tedy Necula történetét mutatja be. A gyermek születésétől mozgásszervi zavarral rendelkezik, nem tudja irányítani a végtagjainak mozgását. Értelmes, jó képzelőerővel rendelkező diák. A film érdeme, hogy a hátrányos helyzetű személyre koncentrál. A fiú a középiskolai tanulmányai befejezése után rendezői szakon végzett, dokumentumfilmet készített. Radu Gabrea támogatta a fiatal rendezőt.

Román-magyar koprodukció

A kolozsvári nézők Radu Gabrea több filmjét is láthatták. A filmbemutatóit közönségtalálkozó követte, amelyen a film keletkezésének körülményeiről, a filmezés folyamatáról kérdezték. 2008-ban készült a „Lefejezett kakas” (Cocoșul decapitat ) című német- osztrák- magyar-román filmdrámája, amely Eginald Schlattner azonos című regényének film adaptációja. Radu Gabrea a film rendezője és forgatókönyvírója. Az erdélyi szászok utolsó éveinek bemutatása, egy érettségi után, széteső osztály közösség történetén keresztül. A magyar-német- román -osztrák koprodukció cselekménye 1944. augusztus 23.-án kezdődik. Félix érettségi bankettre készül, várja az osztálytársait. 2008-ban mutatták be a „Gruber utazása” című román-magyar koprodukciót, amelynek cselekménye a második világháború idején játszódik le. Főszereplője Curzio Malaparte, a Romániába érkező olasz haditudósító. Egy zsidó orvost, Iosif Grubert keresi, aki az allergiáját meg tudná gyógyítani. Azonban az orvost deportálták. 1941. június 27.-28-.a között a jászvásári pogrom következtében Antonescu rendeletére 12-15000 zsidót gyilkoltak meg. A haditudósító Gruber keresésére indul. A film rangos szereposztása: Ifj. Florin Piersic (Curzio Malaparte), Marcel Iureș (Dr. Josif Grubel). Forgatókönyvíró: Răzvan Rădulescu, Alexandru Baciu. A filmvetítést követően hosszabb ideig beszélgettem a neves rendezővel. Elmondtam, hogy másképp képzelem el a haditudósító személyét, aki az allergiás tünetei miatt nem figyeli, nem értékeli a környezetében történteket. Radu Gabrea rendkívül nyitott egyéniség, elfogadta az érvemet, hogy az újságíró foglalkozásánál fogva az események követője, figyelője. A megkezdett szakmai beszélgetés alapján új nézőpontból elemeztük a filmet.

Egy kisebbség sorstragédiája

2010-ben a „Mănuși roșii” (Vörös kesztyűk) című film Eginald Schlattner azonos című könyve alapján készült. (Schlattnernek már két önéletrajzi regényét is megfilmesítette, melyeknek vezérfonala a Romániában élő szász kisebbség sorstragédiája). A Vörös kesztyűk című film cselekménye 1957-1958 között játszódik le, amikor a regényíró a „Securitate vendégszeretetét élvezte”. Romantikus történetet mutat be a 2013-ban készült „O poveste de dragoste-Lindenfeld” (Egy szerelmi történet- Lindenfeld) című filmje, amely egyben jelzi egy közösség eltűnését is, illetve a településfejlesztési lehelőségeket villantja fel. Forgatókönyvíró: Adrian Lustig, Radu Gabrea. Lindenfeld magyarul Karánberek. 2005-ben a településnek egyetlen lakója volt. A film felhívja figyelmet az eltűnőben levő kisebbség kulturális értékeire, melyeket meg kell őrizni, mivel a kulturális örökség részei. ( Erdon: Szerelmi történet, 2014.07)

A diktátor utolsó három napja

2011-ban készült „Három nap karácsonyig” (Trei zile până la crăciun) című dokumentumfilm a Ceaușescu- házaspár meneküléséről szól. A forgatókönyvet Grigore Cartianu írta. A film újszerű formavilágban közelíti meg a témát. Az alcím: Elena és Nicolae Ceaușescu életének utolsó napjai (Ultimile zile din viața Elenei și a lui Nicolae Ceaușescu). A diktátort Constantin Cojocaru, Elenat Victoria Cociaș alakítja. A film a menekülésről, három nap történetéről szól. Két megriadt idős ember hogyan viselkedik, mikor magukra maradnak, hiányoznak a hatalom eszközei. Radu Gabrea elmondta, hogy a menekülő házaspárról egyetlen autentikus felvétel sincs, miután a Központi Bizottság épületének tetejéről felszállt a helikopter. Az eseményeket a szemtanúk vallomása alapján rekonstruáltak. A filmhez archív anyagokat használtak fel. A tanúvallomásokat ellenőriztek, hogy valódisága bizonyos legyen. (Erdon- Három nap karácsonyig, 2012. július 22)

Politikai mítoszok lebontása

A kommunista rendszer vezetőivel kapcsolatban különböző mítoszok keringenek, amelyek a valóságos történelmi tényeket helyettesítik. Radu Gabrea Ana Pauker életéről 60 perces dokumentumfilmet készített „Împărăteasa roșie-Viața și aventurile Anei Pauker” címmel, amelyet a 6. Medgyesi Közép-Európai Filmfesztiválon mutattak be. A rendező hiteles forrásokat-, levéltári anyagokat, a napi sajtóban megjelent információkat- használt. A rendező célja az volt, hogy a szocialista rendszer „megszállott” híveit árnyaltabban mutassa be, figyelembe véve, hogy kevés hiteles anyag van. Amint elmondta, az ötlet Robert Levy amerikai történész „Ana Pauker: The Rise and Fall of a Jewish Communist” című könyvének olvasása során született. A filmezéshez interjúkat készítettek Vladimir Tismăneanu politológussal, Adrian Cioroianu történésszel, Gheorghe Onișoru történésszel, Liviu Rotman történésszel. Levéltári anyagokat használtak fel a szövegek összeállításánál. Forgatókönyvíró: Radu Gabrea, Magdalena Schubert. ( Erdon- Egy politikai mítosz lebontása, 2016. szeptember 22)

Radu Gabrea filmrendező, forgatókönyvíró, producer, színházrendező volt. Emlékezetes Maria Callas-La Divina színházi produkciója.

A Medgyesi Közép-Európai Filmfesztivál

2011-től, minden évben megrendezték a Medgyesi Nemzetközi Közép-Európai Filmfesztivált (MECEFF „7+1”), melynek megteremtője, elnöke dr. Radu Gabrea filmrendező, forgatókönyvíró, producer volt. Hét közép-európai ország legjobb filmjeit láthatta a filmet szerető közönség. A „+1” a meghívott országot jelzi. Kerekasztal beszélgetés, a nemzetközi filmvilág jeles képviselőivel való találkozás, könyvbemutatók, kiállítások színesítették a filmfesztivál palettáját. Az Erdon olvasóit a MECEFF eseményeiről tájékoztattuk. 2016-ban a 6. Közép-Európai Fesztiválon a Legjobb film díját Nemes Jeles László rendezésében készült Saul fia című film nyerte. A Legjobb rendezés díját Radu Jude „Aferim” című filmért kapta.(Erdon, Saul fia, 2016. o9. 06)

2017. február 9.-én halt meg Radu Gabrea, a romániai filmművészet egyik jeles képviselője, európai hírű rendező. Művészi munkássága, oktatói munkája meghatározó szerepet játszott a film világában, a fiatal filmes generáció képzésében. Embersége, nyitottsága, művészi őszintesége, baráti magatartása felejthetetlenné teszi.

Csomafáy Ferenc