Cretu: a kohéziós politika nem jótékonyság

Az Európai Unió kohéziós politikája, a regionális fejlesztés nem jótékonyság a gazdag tagállamok részéről a szegényebbek javára, nem költségvetési támogatás, nem tőketranszfer, hanem a reálgazdaságba való befektetés, amely erősebbé teszi az európai gazdaságot - jelentette ki szerdán, bizottsági meghallgatásán az Európai Parlamentben a regionális politikai tárca élére kijelölt új uniós biztos, a román Corina Cretu.

A politikus tudatta: abszolút elsőbbséget élvező feladatként tekint arra, hogy maximálisan hozzájáruljon az új bizottság céljaihoz a munkahelyteremtés és a növekedés beindítása terén. Kérdésre válaszolva arra is kitért, hogy az uniós költségvetésből származó minden eurót hatékonyan kell felhasználni, hogy a legnagyobb pozitív gazdasági hatást lehessen a pénzekkel elérni. A meghallgatást angolul kezdő, majd a kérdésekre anyanyelvén válaszoló Cretu úgy vélekedett, hogy ehhez arra van szükség, hogy a tagállamokkal "jó minőségű" operatív programokról sikerüljön megállapodni.

"Ha ínség van tagállami közpénzekből, akkor egyszerű a képlet: a jó operatív programok több munkahelyet és nagyobb növekedést jelentenek" - fogalmazott a román kijelölt biztos, aki jelenleg az EP egyik alelnöke.

Kérdésre válaszolva Cretu komoly problémának nevezte, hogy az évek alatt 23,4 milliárd euró fizetési hátralék halmozódott fel Brüsszelben, egyre nagyobb a rés a kötelezettségvállalások és a kifizetések között. A román politikus azt mondta: felveti majd a problémát a biztosi testület, az úgynevezett kollégium ülésén, emellett arra kérte az EP-képviselőket, hogy támogassák a bizottság által javasolt pótköltségvetéseket.

A fideszes Deutsch Tamás arról kérdezte Corina Cretut, hogy ahogy korábban, úgy a 2007 és 2013 közötti finanszírozású periódus pénzeinek felhasználására rendelkezésre álló időszak is meg lesz-e hosszabbítva, illetve hogyan tervezi a biztos felgyorsítani a tagállamok operatív programjainak elfogadását.

Cretu a pénzek elköltésének hatékonyságát hangsúlyozta, mint mondta: az uniós források közpénzek, és arra kell ügyelni, hogy minden tagállam hatékonyan és a lehető legnagyobb mértékben felhasználja a rendelkezésére álló forrásokat. Cretu hangsúlyozta: jó programokra kell pénzt költeni, és kicsit aggasztja, hogy a pénzek lehívásánál a sebesség a minőség rovására mehet.

Több kérdést is kapott a kijelölt biztos a regionális pénzek makrogazdasági feltételekhez kötéséről, amire Cretu azt válaszolta, hogy a tagállamoknak végre kell hajtanuk a vállalt strukturális reformokat. Mint mondta, korábbi problémák miatt a szankcionálás lehetőségére szükség van, de a pénzek felfüggesztése egy rendkívüli lehetőség, és erről nem egyik napról a másikra születik meg a döntés, vagyis az érintett tagállam előtte többször is világos jelzést kap.

Egy képviselő a tagállamoktól elvárt önerő felmutatásával kapcsolatban kérdezte a román politikust arról, hogy lehet-e ezt a kérdést kedvezően rendezni azon régiók érdekében, amelyek a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatos elvárások miatt nem tudják kigazdálkodni azt a pénzt, amelyet nekik maguknak kellene előteremteniük az uniós projektekhez, illetve lehet-e arról szó, hogy ez ne számítson bele a hiányba.

Cretu világossá tette, hogy arról, hogy mi számít bele a hiányba és mi nem, csak a szakminiszterek tanácsa dönthet, ő biztosként nem. A román politikus komoly problémának nevezte, hogy egyes tagállamok azért ne tudjanak uniós forráshoz jutni, mert a költségvetési fegyelem miatt nem tudják hozzátenni a maguk részét a társfinanszírozott projektekhez. A stabilitási és növekedési paktum költségvetési előírásait be kell tartani, de van a rendszerben rugalmasság, fiskális mozgástér, és ki kell használni a dokumentum nyújtotta kereteket - vélekedett Corina Cretu.