Örlődés a pluralizmus és az egységes fellépés szükségessége között

Nagyváradi látogatásakor ragadtuk meg az alkalmat, hogy interjút készítsünk Répás Zsuzsannával, a magyar kormány Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárságának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárával.

- Az ön tapasztalatai szerint hogyan halad a visszahonosítási folyamat a romániai magyarság vonatkozásában?

- Nagyon nagy vállalkozás volt 2010-ben, amikor elhatározta az országgyűlés, hogy egyszerűsített honosítással tesszük lehetővé a külhonban élő magyarságnak, hogy felvegyék a magyar állampolgárságot. Szükséges lépés volt ez egyrészt azért, mert egy nagy adósságot törlesztett az ország: 2004. december 5. okozta sebeket be kellett gyógyítani mind erkölcsi, mind elvi szempontból. Ugyanakkor látni kell, hogy ilyen mennyiségű irathalmazzal nem találkozott az államigazgatás, tehát egy technikai kérdést is meg kellett oldani, hiszen nem csak az eddig befolyt háromszázezer kérelemről van szó, hanem mintegy fele annyi esetben még névmódosítási kérelem is beérkezett, tehát azt is meg kellett oldani, hogy ne legyenek elakadások mindennek a feldolgozásakor. Emögött nagyon nagy szervező munka van, és úgy érzem, hogy ebben a nemes feladatban jól vizsgázott a magyar államapparátus.

- A nemzetpolitikai államtitkárság képviselőjeként hogy látja, a romániai magyarságnak milyen gondjai vannak, amelyeket sürgősen vagy középtávon meg kell oldani ahhoz, hogy megmaradjon, illetve gyarapodhasson?

- Nagyon sok eredményt értünk el az elmúlt időszakban, de sajnos most egy kis bizonytalanság tapasztalható, főleg az oktatás terén látunk bizonytalanságot. Valószínűleg a romániai belpolitikai fejlemények következménye ez. Én nagyon remélem, hogy bármilyen belpolitikai fordulat következik is be Romániában, ez nem lesz hatással az erdélyi magyarságra, hiszen mi azt szeretnénk, hogyha ezekből a folyamatokból ki tudna maradni az erdélyi magyarság, és ha választásokkor nem húznák elő a magyar kártyát. Én azt remélem, hogy színezetétől függetlenül minden román kormány egyaránt elismeri a kisebbségeknek a jogait és biztosítja a számukra szükséges támogatást. Sajnos van egy olyan legutóbbi ügy, ami komoly aggodalomra ad okot, ez a Mikó kollégiumnak az ügye. Egy egészen abszurd jogi helyzetbe kerültünk, hiszen amikor egy törvény végrehajtásával megbízott bizottság végrehajtja azt a törvényt, utána pedig annak a bizottságnak a tagjait felelősségre vonják, elítélik, az egyházzal kártérítést akarnak fizettetni, akkor az egész restitúciós folyamatnak a hitelessége kérdőjeleződik meg, és egy olyan visszarendeződés lehetősége merül fel, ami szerintem nagyon nagy veszélyeket rejt magában.

- A magyar kormány miképpen kíván és tud közbelépni ebben, és ehhez hasonló esetekben?

- Nagyon fontosak azok a jelzések amelyeket mi ilyenkor elküldünk mind a román hatóságok, mind az erdélyi magyarság felé. A román hatóságok felé jelezzük, hogy ez és más hasonló kérdések igenis fontosak a magyar kormány szempontjából, amelyek meg fogják határozni a kétoldalú kapcsolatokat. Az ügyben érintettek számára nagyon fontos az az üzenet, hogy mi kiállunk mellettük. Bármilyen, akár jogi, akár diplomáciai segítségre van szükségük, jelezzük, hogy van hova fordulniuk, mert a magyar kormány minden lehető segítséget meg fog adni, és ha ne adjisten nem oldódna meg a romániai fórumokon ez a helyzet, akkor tovább fogunk menni a nemzetközi jogi fórumokra és nem hagyjuk, hogy ez az igazságtalanság megtörténjen.

- Eldőlt, hogy az erdélyi magyar pártok külön indulnak a romániai parlamenti választásokon. Ennek a helyzetnek milyen kihatása lesz ön szerint a romániai magyar érdekképviseletre?

- Egy másfél milliós nagyságrendű, nagy közösségben, mint az erdélyi magyarság, mindig két kő között őrlődünk. Egyrészt egy ekkora közösségben teljesen természetes az, hogy különböző politikai nézetek léteznek, és a demokráciának a pluralizmus az alapja, az, hogy mindenki kifejtheti saját politikai meggyőződését és lehetősége van szervezett formában - ez a politikai értelemben pártokat jelent - megjeleníteni és kifejezni értékeit és érdekeit. Enélkül nem működik a demokrácia. Másrészt viszont egy kisebbségi léthelyzetből adódóan akkor tud a legtöbbet elérni az erdélyi magyarság, és akkor tud a legeredményesebben harcolni a saját érdekeinek az érvényesítéséért, ha egységesen tud fellépni. Tehát a pluralizmus és az egységes fellépésnek a szükségessége harcolnak egymással, és ezek között kell megtalálni a megfelelő középutat. A magyar állam az összefogásban érdekelt, abban, hogy a különböző erdélyi politikai irányzatok találják meg az együttműködésnek azt a módját, amely az erdélyi közösség egészének az érdeke, és a legfontosabb kérdésekben összefogva tudjanak együttműködni. Úgy látom, most a választásokon való induláskor nem sikerült megtalálni ezt a közös platformot, de én remélem azt, hogy erre lehetőség lesz a jövőben. Én nagyon fontosnak tartom azt, hogy minél erősebb és minél nagyobb legyen a romániai magyarságnak az érdekképviselete minden politikai színtéren az önkormányzattól egészen a parlamentig.

- Az RMDSZ nem egy esetben kifejtette azt az álláspontját, miszerint éppen a jelenlegi magyar kormány volt az, amelyik a romániai magyar egységes politikai érdekképviseletet segítette több pártra szétszakadni.

- Ez nem fedi teljes egészében a valóságot. Nagyon sokszor megkapjuk ezt a vádat, de mindig a magyarországi politikai térfélen a másik oldalról. Az egységességnek az igénye nem jelenti azt, hogy nem hagyjuk a különböző politikai érdekeket értékeket, véleményeket megfogalmazódni, hanem azt valljuk, hogy ezek össze tudnak fogni. Az érdekek, értékek és vélemények megfogalmazódása természetes a közösségben, ehhez nem kell Magyarországról semmiféle segítség, hátszél. Mi mindig is azt vallottuk, hogy hagyni kel a különböző véleményeket megfogalmazódni, és miután azok elhangoztak, meg kell találni az együttműködésnek a módját, amelyek mentén tudunk együtt működni.

Pap István