Autonómiát az autonómiában!

Mindenki rájuk hivatkozik, ha európai önrendelkezéi modell kerül szóba – a dél-tiroliak azonban így sem teljesen elégedettek, még többet akarnak. Többek között erről is szó esett, amikor az elmúlt napokban az autonóm tartomány kvázi fővárosában, Bolzanóban (Bozen) vettünk részt hivatalos programokon. Ezek keretében fogadta az újságírókból álló küldöttséget Mauro Minitti, Dél-Tirol parlamentjének elnöke, valamint Veronika Stirner Brantsch, dél-tiroli törvényhozási képviselő, aki a parlament előző elnöke is volt. Mindketten összefoglalták az ottani, széles körű autonómiát élvező németajkúak jelenlegi törekvéseit.

Mindent helyben

Mauro Minitti parlamenti elnök kérdéseinkre elmondta: bár teljes az olasz-német kétnyelvűség, s a jogbiztonság, mégsem dőlhetnek hátra. Dél-Tirol Olaszország leggazdagabb régiója ráadásul, tehát – akárcsak a Spanyolországhoz tartozó Katalónia esetében – épp az autonóm terület számít az adott ország gazdasági motorjának. Minitti hangsúlyozta: nehéz, sok évtizedes út vezetett az önrendelkezéshez, amely ugyan biztos lábakon áll jelenleg, ám épp a megfelelő intézményrenszerekkel, az ezekben végzett munkával lehet garantálni, hogy így is maradjon. Nem pusztán keret az ottani autonómia, hanem komoly és sokrétű tartalommal teli: lényegében az összes döntést helyi szinten hozzák meg. Így például a legfőbb, helyi jellegű gazdasági kérdésekről sem Rómában döntenek, vagy érdekes például az is, hogy a nemrég Olaszországban is lezajlott népszámlálás keretei teljesen másak voltak a zömében németajkúak lakta Dél-Tirol térségében, mint Olaszország más részein.

Még tovább

Veronika Stirner Brantsch parlamenti képviselő kérdéseinkre elmondta: „Igazából nagyon sok az, amit Dél-Tirol elért az elmúlt évtizedekben, mégsem elegendő. Még nagyobb autonómia kell, lényegében teljes függetlenedés. Vannak az itteni parlamentben is olyan erők, amelyeknek célja egyfajta szabad állam létrehozása. Ez jelentheti igazán a jövőt Dél-Tirolnak”. Egy másik téma kapcsán hozzátette: „Mint látható, itt teljes a kétnyelvűség. Ám ez még így is leginkább elméletben szép. Lássuk be, hogy az ember maga nem lehet kétnyelvű. Igazából egy anyanyelve van mindenkinek. Az én két fiam például – 14, illetve 16 évesek – nagyon rosszul beszél olaszul, hiszen német az anyanyelvük. Híve vagyok annak, hogy megtanulják az állam nyelvét is, de még inkább annak, hogy minden a maga természetes módján alakuljon. Ez végső soron magának az államnak is a legjobb.”

Veronika Stirner Brantsch egyébként öt évvel ezelőtti ottjártunkkor már nyilatkozott lapunknak. Mint most jelezte, tudja, hogy az erdélyi magyar autonómia kapcsán azóta sem történt nagy előrelépés – de határozott véleménye, hogy itt is az önrendelkezés lehet a megoldás. A politikusasszony egybénként maga is itteni származású. Mint mondta, édesapja még a világháború idején menekült el Temesvár környékéről. Maga Veronika Stirner Brantsch csak kétszer járt Romániában, gyermekkorában. Véletlen egybeesés egyébként, hogy férje távolabbi rokonai is köthetőek származásilag a jelenlegi Románia területéhez… Mint mondta, lát jeleket Románia europenizálódására – ám azt is látja, hogy még nagyon az út elején vagyunk…

Adatlap

Dr. Veronika Stirner Brantsch 1959. május 23-án született Meranóban. Férjezett, két gyerek anyja. A Dél-Tirolban legerősebb tömörülés, a Dél-tiroli Német Néppárt (SVP) tagja, 2003-tól tavalyig a parlament elnöke is volt.

Szeghalmi Örs