Damoklész kardja a tanügyi törvény fölött

Kétesélyes továbbra is az, hogy lesz-e előremutató, korszerű – és a nemzeti kisebbségeknek is kedvező – tanügyi törvény Romániában. Ismét megtámadta ugyanis az Alkotmánybíróságon a jogszabályt az ellenzék (a PSD és a PNL), s a taláros testület döntései kiszámíthatatlanok, hiszen sokszor önös érdekek és/vagy politikai befolyásoltság alatt áll. Ma kérdésünkre Lakatos Péter parlamenti képviselő azt mondta: szerinte megvan az esélye annak is, hogy újra elakad a törvény.

A háttér

Mint megírtuk, a parlament elfogadta kedden az oktatási törvénytervezetet, miután úgy döntött, folytatja a korábban félbeszakadt felelősségvállalási folyamatot, és az ellenzék visszavonta a beterjesztett bizalmatlansági indítványt. A PNL ugyanis visszavonta aláírását a kormány ellen emiatt a törvény miatt benyújtott bizalmatlansági indítványról. „Következésképpen nem lesz szavazás a bizalmatlansági indítványról, tehát a kormány felelősségvállalása érvényes, a jogszabály el van fogadva” – jelentette ki a házelnök.

Csakhogy ezt követően a PSD és a PNL az Alkotmánybírósághoz fordult, most ott próbálva meg ellehetetleníteni a normatívát. Nem először tettek így: az Alkotmánybíróság egyszer már a megkeresésükre „elmeszelte” a törvényt, így került az ismét a parlament elé. Lakatos Péter elmondta: „Arra számítok, hogy ismét mondjuk 5-4 lesz az alkotmánybírák szavazati aránya. Hogy melyik oldal felé billen ezzel a mérleg, azt nehéz megjósolni. A koalíció megtette a magáét a jogszabályért, ennek ellenére akár újabb elvetés sem kizárt, vagy stagnálhat az ügy. Az ellenzék akciója mutatja, hogy nem is a kisebbségügyi kitételekkel van gondjuk valójában, hanem olyan érdek-összefonódásokkal, hogy például az új törvény szerint senki nem lehetne egyszerre rektor és honatya –, meg hasonló kitételekkel”. A taláros testület december 22-én tárgyal majd az ellenzéki beadványról.

Más ügyekről is szólt Lakatos Péter  tájékoztatóján. Elmondta: szerinte a Ridzi-ügy fejleményei (amelyekről már írtunk) a politikum és az igazságszolgáltatás újabb öngólját jelentik. A Nagy Zsolt-ügyről (ld. fennebbi cikkünket) úgy vélekedik, hogy az koncepciós. A sajtón át kérte az államfőtől: ha az ország új megállapodást köt az IMF-fel, akkor ahhoz előzőleg konzultáljon a parlamenttel.