2010.10.14. 14:29

Mit tartalmaz az új tanügyi törvénytervezet?

<p>A kormány megkezdte a felelősségvállalási eljárást a tanügyi törvényt illetően.</p>

A kisebbségi oktatásra vonatkozóan az RMDSZ-nek számos igen jelentős előrelépést sikerült elérnie: a kisebbségi oktatásban részt vevő diákok minden tantárgyat anyanyelven, azaz magyarul tanulhatnak, kivéve a román nyelvet és irodalmat. Ez azt jelenti, hogy Románia történelmét és földrajzát is mindvégig, a líceumot is beleértve, magyarul tanulhatják a diákok. A román nyelvet és irodalmat végig sajátos tanterv szerint és sajátos tankönyvekből oktathatják a kisebbségi gyerekeknek a líceumban is. Új kezdeményezés az is, hogy diáklétszámtól függetlenül, a kisebbségi iskolák elnyerhetik a jogi személyiséget, és hogy a kisebbségi diák, abban az esetben, ha lakhelyétől távol tud csak anyanyelvén továbbtanulni, támogatásban részesül. Pozitív diszkriminációt alkalmaznak a kisebbségi iskolákban az alapfinanszírozást illetően, ami azt jelenti, hogy nagyobb kvótarendszer illeti a kisebbségi iskolákat, tekintettel az anyanyelven történő oktatás többletköltségeire. A törvénytervezet egyik fontos cikkelye, hogy az intézményvezetésben számarány alapján vesznek részt a kisebbségiek – a szórványban működő iskoláknak ez fontos rendelkezés. Hasonlóan kedvező hatású a szórványoktatásra, hogy kisebb létszámokkal is indíthatnak óvodás csoportokat, illetve elemi és gimnáziumi osztályokat.

Az olyan tanintézmények vagy tagozatok esetében, amelyek egyediek a helységben, különböző profilú líceumi vagy szaklíceumi osztályok indíthatók a kisebbségek részére. A kisebbségi gyerekeket oktató pedagógusoknak ismerniük kell az adott nyelvet. Az állam által elismert felekezetek valamelyikéhez tartozó diák számára biztosítani kell a vallásórát.

Változik az oktatási rendszer felépítése, mert kötelezővé válik az óvoda utolsó, iskola-előkészítő éve, illetve a IX. osztály a kötelező oktatás részévé válik, tehát az elméleti középiskola a X–XII. osztályokat foglalja magába, a technológiai pedig a X–XIII. osztályokat.

Változik a diákok szakaszos értékelése: II. osztály végén az írás-olvasás és matematika terén elért készségeket mérik, az eredményeket és az egyéni fejlesztési terveket a diák portfóliójába foglalják és a szülők tudomására hozzák.

IV. osztály végén, az elemi oktatásban elsajátított alapkompetenciákat olyan modell szerint mérik fel, amely a nemzetközi szintű felmérésekben használatos.

VI. osztály végén minden iskola két próbás, transzdiszciplináris értékelést szervez nyelv és kommunikáció, illetve matematika és tudományok területén. A nyelv és kommunikáció a román nyelvet és az első idegen nyelvet jelenti, az anyanyelvű oktatásban részesülő kisebbségi diákoknak ez az értékelés természetesen az anyanyelvi próbával egészül ki.

A kötelező oktatás végén, vagyis a IX. osztály végén, minden diák országos szintű értékelésben vesz részt, amely az előző (VI.-os) értékelés anyaga mellett magába foglalja még a számítógép kezelésének gyakorlati próbáját, illetve az erkölcsi és szociális kompetenciáknak transzdiszciplináris, szóbeli vizsgáját.

Vátozik az érettségi rendszer is, amely a nyelvi kompetenciákat szóbeli formában értékeli román nyelvből, anynanyelvből és idegen nyelvből, a számítógépes ismereteket pedig gyakorlati próba során méri. Az írásbeli próbák román nyelvből, anynanyelvből lesznek, illetve más két differenciált vizsgát is jelentenek.

A tanintézmény vezető tanácsának összetételében a pedagógusok mellett fontos szerepet kapnak a szülők és a helyhatóság képviselői. A szülők felelőssége biztosítani gyerekük iskoláztatását, így azok a szülők, akik gyermeküket nem járatják iskolába, egy és öt nettó átlagfizetés közötti büntetést kell fizessenek.

Az oktatási törvény felsőoktatási fejezete egyértelműen garantálja a kisebbséginyelven történő felsőoktatást, minden ciklusban, beleértve a doktori szintű képzést és a továbbképzést. A jogszabály meghatározza a multikulturális és többnyelvű egyetemek státuszát, azon belül pedig szabályozza a kisebbségi nyelvű tagozatok megszervezésének formáját, és biztosítja azok autonómiáját. A törvény lehetőséget ad önálló karok létrehozására is a kisebbségek nyelvén, és biztosítja a kisebbségi nyelvű tagozatok számára az arányos képviseletet és a vezetők kiválasztásának eljárását, külön szabályzat szerint.