Ülésezett a Vízügyi Minisztériumközi Bizottság

Az ülés napirendjén a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium 2035-ös vízgazdálkodási és árvízvédelmi stratégiájának, valamint az ezt kiegészítő akcióterveknek a bematatása, a minisztérium keretén belül létesített komplex vízgazdálkodási és árvízvédelmi hatóság ismertetése, valamint az ajkai katasztrófa kapcsán hozott magyarországi és romániai intézkedések megbeszélése szerepelt.

Borbély László beszédében megkérte a jelenlevő bizottsági tagokat, hogy az általuk képviselt intézmények kezeljék prioritásként a Duna medence vízügyi rendezési tervének jóváhagyását. Ugyanakkor felkérte a Gazdasági Minisztérium képviselőjét, hogy az általa képviselt minisztérium kezelje elsődleges prioritásként az ülepítő medencék bezárásának és rekultiválásának problémáját.

A Környezetvédelmi Operatív Program keretén belül jelenleg 100 millió euró értékben készülnek szennyezett területekre vonatkozó rekultivációs tervek. A Környezetvédelmi Alapból a múlt héten 100 millió lejt különítettünk el ülepítő medencék bezárására, de a bányaipari stratégia akciótervének gyakorlatba ültetéséért a Gazdasági Minisztérium a felelős – hangsúlyozta Borbély László.

A kolontári iszapömléssel kapcsolatosan a környezetvédelmi és erdészeti miniszter elmondta a tragédia után mind ő személyesen, mind a Román Vízügyi Hatóság vezetői folyamatosan tartották a kapcsolatot a magyarországi hatóságokkal, és így naprakész információk birtokában sikerült hatékonyan informálni a közvéleményt, és elkerülni a pánikhangulat keltését.

Beszédében Borbély hangsúlyozta: az ajkai vörösiszapömlés az eddigi legnagyobb környezetvédelmi tragédia, amellyel eddig Magyarországnak meg kellett küzdenie. A magyarországi hatóságok által hozott hatékony intézkedéseknek köszönhetően az ajkai tragédiának nem volt határon átnyúló következménye – emelte ki a miniszter.