A pápa burkoltan bírálta a romák kiutasítását Franciaországból

Az egyházfő Castel

Gandolfó-i nyári

rezidenciáján francia zarándokok

előtt kijelentette: "A mai napra rendelt liturgia

emlékeztet bennünket arra, hogy az (Atya)

minden embert meghívott az

üdvösségre. De emlékeztet

bennünket arra is, hogy el kell tudnunk fogadni az

emberek természetes

különbözőségét, hiszen

Jézus egybehívott mindenféle

nemzetiségű és nyelvű embereket" -

mondta a pápa.
XVI. Benedek nyíltan még nem

foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy

Franciaország gyakorlatilag kiutasít

romániai, illetve bulgáriai romákat,

de az intézkedést már

bírálta Agostino Marchetto,

a migránsok és a vándorló

életmódot folytató emberek

pasztorációjával foglalkozó

pápai tanács titkára. Vasárnap

több pap is felemelte a szavát a romák

kiutasítása ellen.
Christophe Dufour aix-en-provence-i

és arles-i érsek beszámolt

arról, hogy csütörtökön

szemtanúja volt egy

cigánytelep

felszámolásának. "Nem

kérdőjelezem meg a rendőrök

cselekedeteit, mert parancsot teljesítettek. De

követelem, hogy tartsák tiszteletben az emberek

méltóságát. Elfogadhatatlanok

azok a beszédek, amelyek a

közbiztonságról szólnak, de azt

sugallják, hogy vannak alsóbb rendű

emberek. Ezek az emberek európai (uniós)

állampolgárok, és

többségük békésen él

itt, többen közülük már

évek óta" -

hangoztatta  nyilatkozatában az

érsek.

A romák kiutasításán

felháborodva Nicolas Sarkozy francia elnök

halálát kívánta egy

vasárnapi miséje után egy lille-i pap,

de később azt mondta: sajnálja e

szavait.

"Már bocsánat, de azért

imádkozom, hogy Sarkozy kapjon

szívinfarktust: többet nem tudok, csak az

világos, hogy ez így nincs rendjén" -

mondta Arthur Hervet atya a sajtó

munkatársainak. A 71 éves pap a romák

megsegítésének szentelte az

életét, és arról

beszélt, hogy a francia hatóságok

három hónap óta

szabályszerűen hadjáratot folytatnak

ellenük. Elmondta, hogy a cigányok elleni

hatósági lépések miatti

tiltakozásul levelet írt Brice Hortefeux

belügyminiszternek, és közölte vele,

hogy visszaadja nemzeti érdemérmét,

amely az egyik legmagasabb állami

kitüntetés.
Hortefeux belügyminiszter a minap

kijelentette, hogy "a franciák a kormány

szigora mögé álltak". Szerinte

alapvetően csak "a kis párizsi politikai

és médiaközeg" és "a

milliárdos baloldal" bírálja

azt.
Roberto Maroni olasz belügyminiszter,

a bevándorlásellenes Északi Liga

párt egyik vezető alakja egy szombati

interjújában dicsérte a romák

elleni francia fellépést, mondván,

hogy Franciaország csak azt teszi, amit

korábban Olaszország, "támogatja az

önkéntes hazaköltözést".

A bevándorlók segítésére

létrehozott olasz püspöki

alapítvány vasárnap

bírálta Maroni szavait, és

ismét leszögezte, hogy a

hazatelepítés ellentétes az EU

jogrendszerével. Giancarlo Perego, az

alapítvány elnöke a Vatikáni

Rádiónak nyilatkozva kijelentette: olyan

embereket ösztönöznek

hazatelepedésre, akiknek joguk van a szabad

mozgásra és letelepedésre az

unióban.    
Martin Raikov párizsi bolgár

nagykövet szerint nem kellene feleslegesen

túldramatizálni a romák

kiutasítását

Franciaországból.

"Elfogadhatatlannak tartom ennek a teljesen megszokott

gyakorlatnak az alaptalan és művi

felnagyítását" - mondta Raikov a

bolgár rádiónak,

hozzátéve, hogy az intézkedések

csak korlátozott számú embert

érintenek.

A szófiai olasz és francia nagykövet -

Stefano Benazzo és Etienne

Poncins - a bolgár ellenzéki

napilapban, a Segában válaszolt szombaton

azokra a kifakadásokra, amelyek a második

világháborús tömeges

deportálásokhoz hasonlították a

romák kiutasítását. A

két diplomata szerint az ilyen kijelentések

"nemcsak sértőek, de nevetségesek

is".

A bolgár média

általánosságban nem

bírálja Sarkozy

intézkedéseit, a legnagyobb bolgár

napilap, a Trud például burkoltan igazat

adott Párizsnak pénteki

számában. "Franciaország

kétségkívül demokrácia, de

egyben egy erős állam is; ezzel szemben

Bulgária tehetetlenül tűri gettók

létezését,

amelyek  kívül állnak az

állam  felügyeletén" -

kritizálta a Trud a bolgár

kormányt.

Bulgáriába pénteken este

érkezett meg a Franciaországból

kiutasított romák első csoportja, 13

fő. További 11 ember szerdára

várható, 9 pedig szeptember 10-én

érkezik majd az országba - mondta

Vesszela Cserneva bolgár

külügyminisztériumi szóvivő.

Szeptember második felében még

többen térnek haza, de számuk

összesen nem fogja meghaladni az ötvenet.

Az Európai Unióhoz 2007-ben

csatlakozott Bulgária és

Románia állampolgárai

tanulmányi vagy munkavállalásra

jogosító vízum hiányában

nem tartózkodhatnak három

hónapnál tovább

Franciaországban.

A nemzetközi bírálatoknak fittyet

hányva Franciaország eddig

több mint 200 romát küldött haza,

miután megkezdték Nicolas

Sarkozy francia elnök illegális

cigánytelepekre vonatkozó

intézkedéseinek életbe

léptetését.