2010.05.06. 07:58

Romániában a család- és szakorvosoknál csak napi húsz beteget láthatnak el ingyen, a többinek fizetnie kell

<p>Noha már minden orvos megkötötte a megyei egészségbiztosítási pénztárral az idei évre érvényes keretszerződést, és látszólag minden megy a legnagyobb rendben, a problémák még ott lapulnak a sorok között.</p>

Az április elsejével életbe léptetett keretszerződések egy igen kevésszer emlegetett, de annál komolyabb része az, hogy a családorvosok naponta csak maximum húsz beteget láthatnak el ingyenesen, a huszonegyediknek már fizetnie kell. „Húsba vágó kérdés, hiszen ezzel a rendszerrel éppen a betegnek az alapellátáshoz való hozzáférését korlátozzák, tehát a csapot az alapszinten zárják el, a családorvosoknál” - mutatott rá a keretszerződés legkényesebb pontjára dr. Láng László, a Szatmár Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki aznap a huszonegyedik beteg, akkor az orvos vagy előjegyzi egy másik napra, amikor még nincsen húsz betege, vagy felajánlja neki, hogy fizetés ellenében elvégzi a szükséges konzultációt, de ez utóbbi esetben a beteg se ingyenes és ártámogatott gyógyszerre, se betegszabadságra nem jogosult. Ha minden nap csak három beteggel jön több a maximálisnál, akkor egy hónapon belül már egy teljes hét lesz a várakozási idő az adott családorvosnál, ami rövid távon ugyan költséghatékonynak mutatkozhat, de hosszú távon egészen bizonyosan plusz terheket ró az amúgy is alulfinanszírozott egészségügyi rendszerre.

Aki nem fér be a keretbe, fizet

Még nem tudni, hogy mennyit kívánnak a keretszerződésben foglalt kérdéssel spórolni a minisztérium szakemberei, de az Európai Unióban másutt nem korlátozzák a betegek alapellátáshoz való jogát.

Bizonyított tény, hogy a késleltetett beavatkozás növeli a költségeket, hiszen ha valaki ma egy húgyúti fertőzéssel fordul orvoshoz, és nem kapja meg a szükséges ellátást, csak napokkal később, akkor könnyen lehetséges, hogy akkor már egy vesemedence gyulladással találja szembe magát. S ekkor már nem csak a családorvosra, hanem esetleg egy szakorvosi konzultációra is szükség lehet, megannyi kiegészítő lelettel egyetemben. Ez csupán egy azon esetek közül, amelyek, ha időben kezelik őket, viszonylag kis költséggel járnak, ha viszont nem kapja meg a beteg az ellátást, már sokszorosára növelik az összeget, amely után a beteget egészségesnek lehet nyilvánítani. A keretszerződésben természetesen szerepel, hogy a sürgősségi eseteket soron kívül és azonnal kezelni kell, de az a beteg, akinek abban a pillanatban még csak gyomorhurutra emlékeztető fájdalmai vannak, lehet, hogy még aznap este sürgősségi ellátásra szorulna, amelyet elkerülhetek volna, ha a családorvos még aznap megvizsgálja, és továbbküldi. Az a szabályzat, hogy csak húsz beteg kaphat egy nap ingyenesellátást egész évre vonatkozik, így azokon a napokon vagy hetekben, amikor influenza és egyéb szezonális járványok ütik fel a fejüket, előfordulhat, hogy beteg embereket küldenek haza az orvosok, vagy kényszerítik arra, hogy fizessenek a konzultációért, és a gyógyszert teljes áron vásároltatják meg velük. Nem is beszélve a drága analízisekről, amelyekhez nem adhatnak a családorvosok küldőpapírt.
Tovább bonyolítja a kérdést az, hogy az alkalmazottak, ha megbetegszenek, de már szintén nem férnek bele a családorvosuk aznapi betegmennyiségébe, akkor nem veheti őket az orvos betegállományba. Tehát betegen kell munkába menniük, mert visszamenőleg nincsen lehetőség arra, hogy akár csak másnaptól — amikor már belefér a keretszerződésben megszabott húszas limitbe —, de kiadják azt a dokumentumot, amely ehhez szükséges.
A családorvosok szerint ezzel a rendelkezéssel megint csak a betegeken akarnak pénzt spórolni, ahelyett, hogy a minimális ellátáshoz szükséges finanszírozást teremtenék elő.