A Ridzi ügy tanulságai

A Ridzi-ügynek olyan tanulságai

vannak, amelyek bumerángként ütnek

majd vissza a román társadalomban,

jelentette be Lakatos Péter RMDSZ-es parlamenti

képviselő, a képvielőház

által felállított ún.

Ridzi-bizottság tikára tegnapi

nagyváradi

sajtótájékoztatóján.

A politkus elmondta, hogy a Korrupcióellenes

Igazgatóság (DNA)

vizsgálódásai nyomán

kiderült, hogy a miniszterasszony nem tartotta

tiszteletben a közbeszerzési

törvény és a 34. számú

sürgősségi kormányrendelet

előírásait. „Ebben az

ügyben az ANRMAP legalább olyan

bűnös, mint a miniszter” –

szögezte le Lakatos. A

képviselő álláspontja szerint

a hatóságnak, mint ahogy az

nevében is szerepel, az a feladata, hogy a

közbeszerzéseket ellenőrizze és

felügyelje, nem pedig az, hogy utólag

mentegesse a minisztereket. A hatóságnak

könnyű lett volna

megállapítania a

szabálytalanságokat, hiszen elég

lett volna, ha belenéz a minisztérium

2009. évre vonatkozó

közbeszerzési tervére. Az is

aggályos, hogy Ridzi ún. specifikus

belső eljárásra hivatkozik a

gyanús közbeszerzési ügyletek

kapcsán, csakhogy ilyen fogalom a román

közbeszerzési eljárásjogban

nem létezik, szögezte le a politikus.

Továbbá az ANRMAP azt sem vette

észre, hogy a vizsgált

közbeszerzési ügyben volt

ajánlattétel, de nem létezett

ajánlatkérés a

közbeszerzésre. Az effajta

mulasztások megengedhetetlenek, ezért az

ANRMAP elnökének, Cristina

Trailanak le kellene mondania, illetve

Emil Boc miniszterelnöknek

menesztenie kellene őt – hangsúlyozta

Lakatos Péter.

Politikai

boszorkánykonyha

Lakatos Péter a

sajtótájékoztatón

előrevetítette azt, hogy mit

készítenek elő a pártok az

őszi politikai szezonra. A Szociáldemokrata

Párt (PSD) arra készül, hogy a

Demokrata-liberális Párttal (PD-L)

együtt elfogadtassa azt, hogy az

államfőválasztáson indulni

kívánó jelölteknek ne 200,

hanem 500 ezer támogatói

aláírást kelljen beszerezzenek.

Vasile Blaga PD-L-s miniszter ezzel

szemben csapdahelyzetbe állította a

PSD-t, mondván, hogy elérkezett az ideje

a kormányátalakításnak,

avagy a kormánystruktúra

megváltoztatásának. Az első

esetben a PSD kikerülhet a

kormányból, a második esetben

pedig csak egyes PSD-s miniszterek

pozíciója inogna meg, ez utóbbi

esetben viszont megbomlik majd a PSD-n belüli,

amúgy is törékeny egyensúly.

Abban azonban mindkét koalíciós

párt egyetérteni látszik, hogy az

államfőválasztást is az

egyéni választókerületes

választási rendszerben

bonyolítsák le, ami nagyon

kedvezőtlen a kis pártoknak,

köztük a Nemzeti Liberális

Pártnak (PNL) is, melynek ebben a helyzetben az

egyetlen esélye az, ha összeugrasztja a

két nagy pártot, és ha

újabb és újabb

vizsgálóbizottságok

felállítását javasolja.

Lakatos ebben mindemellett aggályosnak tartja

azt is, hogy a Székely Nemzeti

Tanács (SZNT) arra buzdítja a

magyarokat, hogy a választásokon

pecsételetlenül dobják be az

urnába a szavazólapot. Ahol minden egyes

választások során felmerült a

választási csalás gyanúja,

ott egy ilyen húzással az SZNT csak

újabb csalás esélyét

segítené elő – tette

hozzá végül Lakatos.