Szekeres és Melescanu aláírta a román-magyar hadisíregyezményt

Szekeres az aláírás után tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott: ez a dokumentum mindkét fél számára megnyugtatóan rendezi a két ország területén található hadisírok helyzetét. A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékművek eredeti helyükön való megőrzését és gondozását.
Az emlékműveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. Így mindkét országban lehetővé válik, hogy az érintettek, az egykori áldozatok családtagjai, leszármazottai felkereshessék ezeket a helyeket, és méltó módon emlékezhessenek meg az elesettekről - mondta a miniszter. Román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben egy hősí parcellát építsenek, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával.
Melescanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttműködésének bővítéséről, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak.
Mindkét miniszter elégedetten szólt a kétoldalú és a regionális szintű katonai együttműködésről, áttekintve, hogy ezt az együttes munkát hogyan lehetne továbbfejleszteni. Konkrét példaként említették a magyar, román, szlovák és ukrán részvétellel alakult nemzetközi Tisza Többnemzetiségű Műszaki Zászlóaljat. Említést tettek arról, hogy a két ország alegységei közös gyakorlatokon, kiképzéseken, közös kutatási és mentési feladatokban vesznek részt.
Szekeres hangsúlyozta: a magyar kormány meg fogja tenni a szükséges lépéseket Koszovó függetlenségének elismerése, az Ahtisaari-terv végrehajtása érdekében. Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a koszovói kérdésben érintett felek között nem jött létre megállapodás. Ebben a helyzetben mindenki maga veszi fontolóra, hogy mit tart helyes lépésnek. Magyarország is eszerint mérlegel - mondta a honvédelmi tárca vezetője, hangsúlyozva, hogy ez a mérlegelés "valamiért és nem valaki ellen" folyik.
A miniszter fontosnak tartotta leszögezni: szerinte maradéktalanul érvényesíteni kell a kisebbségi jogokat abban a térségben, Szerbia számára pedig reális perspektívát kell nyújtani az euroatlanti integráció terén.
Egy kérdésre válaszolva Szekeres leszögezte: az elmúlt két évtized története azt mutatja, hogy a Nyugat-Balkánon kialakult konfliktusok rendezése nagyon nehéz, ezért semmilyen más térség számára nem jelentenek precedenst az ott lezajlott nemzetközi folyamatok és jogi lépések.