Zajongjanak csak a szélsőségesek – mit hoz az EP-választás?

Megsaccolta számunkra Brüsszelben egy szakértő azt, hogy mit hozhat a május 25-én esedékes EP-választás. Erősödhetnek a szélsőségesek, de így sem kell törődni velük. Harcot vívnak viszont a győzelemért a jobbközép erői és a szocik. Legjobban a kommunisták erősödnek.

Nem kell különösebben törődni velük, de azért a trendre oda kell figyelni – véli az közelgő európai parlamenti választások kapcsán számunkra készített előrejelzésében az Európai Unió egyik szakértője. Philipp Schulmeister, az Európai Parlament főtitkárának tanácsadója is tárgyalt az újságírókból álló küldöttségünkkel, amellyel néhány nappal ezelőtt tettünk hivatalos látogatást Brüsszelben. Mint arról beszámoltunk, a vezető európai kisebbségi nyelvű napilapokat tömörítő nemzetközi szövetség, a MIDAS tartotta közgyűlését ezúttal az EU fővárosában. Ebből az alkalomból volt megbeszélés Philipp Schulmeisterrel is, aki összegezte, mi várható a május 25-ére kitűzött EP-választások nyomán.

Erősödő extremitások

A szakértő jelezte: az előző EP-választáshoz hasonlóan folytatódik az a trend, amely szerint előretörnek a szélsőségesek, mind a fasisztoid pártocskák, mind a kommunisták. Ez persze a gazdasági válsággal is összefügg, hiszen az ilyesmi mindig a nagyhangú semmitmondók malmára hajtja a vizet. „A megválasztandó új Európai Parlamentben több szélsőséges kiabálás várható. Ők azonban csak zajonganak majd, nem tudják akadályozni az EP munkáját, mert még az erősödésük nyomán sem lesznek ehhez elegen. Persze leginkább azoknak az országoknak lesz ciki, amelyek a szélsőségesek EP-képviselőit kiküldik Brüsszelbe, de ezzel együtt azt mondhatom, nem, ők nem jelentenek való veszélyt” – fogalmazott az EP főtitkári tanácsadója, aki maga is volt már európai parlamenti képviselő előzőleg. Hozzátette: a szélsőjobb főleg Franciaországban, Hollandiában és Ausztriában erősödik, de megemlítette a magyarországi Jobbikot is, mint az agresszív, de üres frázisok egyik pártját.

Nem kizárólag a nemzeti érzésekből politikai tőkét kovácsolók törnek előre azonban. Sőt, Philipp Schulmeister szerint statisztikailag a legnagyobbat az EU államaiban működő kommunista tömörülések EP-beli gyűjtőpártja nyerheti majd. Ez csak önmagához képest növekszik azonban, mert így is kicsi. Mégis körülbelül 53 helyet hódíthat el az Európai Parlamentben, többek között amiatt, hogy még mindig könnyen megvezethetők a szavazók a válság sújtotta Görögországban.

A nagyok harca

A két nagy gyűjtőpárt, a jelenleg az EP-ben legerősebb, inkább jobbközép erőket összesítő EPP, valamint a szocialistákat tömörítő S&D jelenleg is a két legnagyobb erő az európai parlamentben – és az is marad. Kiélezett lesz viszont a küzdelmük, néhány mandátumon múlik, hogy melyik lesz a legerősebb a mostani EP-választások után. Schulmeister úgy véli, a voksolás nyomán mindenképp közeledni fog egymáshoz e két gyűjtőpárt, mivel a parlamenti döntéshozatal nyomán egyre több ügyben lesznek együttműködésre kényszerülve, ha keresztül akarnak vinni ezt-azt.

Mindemellett újdonság lesz, hogy mintegy harminc helyet szerezhetnek az Európai Parlamentben a kicsi, újonnan érkező pártok képviselői az egyes országokból. Olyan tömörüléseké ezek, melyek nem tagjai egyik európai gyűjtőpártnak sem.

Összességében Philipp Schulmeister azt mondta el, hogy szerinte drasztikus változás nem várható, drámaian nem fognak átrendeződni az erőviszonyok a néhány hét múlva tartandó EP-választás nyomán. Folytatódni fog viszont az Európai Parlament és más uniós vezető szervek szinte folyamatos megújítása, a belső mechanizmusok megváltoztatása, finomhangolása.

Szeghalmi Örs