A MODEM kánonformáló intézmény

2006 őszén jött létre Debrecenben a MODEM, Magyarország és a tágabb régió egyik legnagyobb és egyik legkorszerűbb modern és kortárs képzőművészeti központja. Az intézmény igazgatója, Kukla Krisztián válaszolt kérdéseinkre.

– Mennyire értékeli sikeresnek az élesdi művésztelep alkotóinak munkáiból szervezett MODEM-kiállítást?

– Fontos kiállítás a Zóna, több szempontból is: egyrészről egy sajátosan szerveződő, fiatal képzőművészekből álló csoportosulást mutat be, ahol a közös egység semmiképpen sem nyomja el az izgalmas egyéni hangokat. Másrészről a tárlat egyaránt vonatkoztatható a határmentiségre, arra a különös geopolitikai szituációra, amely a kiállított művek és alkotóik számára egyaránt érvényes, valamint általában a térre, mint a vizuális művészet egyik szervező elemére.

Együttműködés

– A MODEM-nek vannak-e további együttműködési tervei romániai, ezen belül erdélyi magyar képzőművészekkel, illetve intézményekkel?

– Természetesen. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel, Kolozsvárral, több romániai intézménnyel. Legutóbb éppen egy temesvári galériával kezdtünk el közösen gondolkodni az együttműködésről.

– Melyiket tartja a MODEM eddigi legsikeresebb kiállításának amióta ön az intézmény igazgatója, illetve az intézmény fennállása óta?

– Jó kérdés. A legnagyobb visszhangot az Alkony váltotta ki, de említhetném a nemrég bezárt Kondor Béla-kiállításunkat, vagy korábbról a Nagyon speciális örömöket, Tót Endre retrospektív kiállítását. Jelenleg éppen a június elejéig látható Vicces sztori című kiállítás, Csontó Lajos egyéni tárlata a kedvencem. A MODEM alaposan beírta magát az elmúlt nyolc évben a hazai és a nemzetközi, a tágabb értelemben vett regionális művészeti intézmények közé, ez a figyelem örömmel tölt el, s folyamatos feladatokat, kihívásokat jelent.

Idei tervek

– Tájékoztassa olvasóinkat A MODEM idei évi terveiről.

– A nemzetközi tárlataink sorát március végétől Derek Besant kanadai képzőművész és professzor egyéni és az általa válogatott kanadai printművészetet bemutató csoportos tárlat (A nyelv vége/Újvilág) nyitja. A nyári időszakban egy nemzetközi sztárokat és hazai alkotókat együtt felvonultató tárlatot tervezünk ’Still’ címen a táblakép-fotográfia témájában, kölcsönzéseink a magyarországi közintézmények és magángyűjtemények mellett főleg a vezető osztrák és német gyűjteményekből érkeznek. Ősszel pedig egy Magyarországon eddig még nem szereplő, reprezentatív kortárs kínai anyagot mutatunk be, a csunkingi Tank Loft művészeti vezetőjének, Yu Ke-nek a kurátori munkájával. A harmadik emeleti kiállítótérben mutatkozik be egy igen fontos magyarországi médiaművészeti műhely: a Magyar Képzőművészeti Egyetem 20 éves fennállását ünneplő Intermédia Tanszéke, valamint Natura Mortalis címmel egy tematikus, csoportos tárlat, amely korunk humanizmusának kérdéseit feszegeti az „abject” fogalmából kiindulva. Éves programunkban kiemelt helyen szerepel még Roskó Gábor április végén nyíló retrospektív kiállítása, amely A történelem terhe címet kapta, és az Ország Lili műveiből rendezendő nagyszabású kiállítás (Körkörös romok), amely 2013-ban a klasszikus modernséget képviseli a MODEM-ben, és különleges múzeumpedagógiai program kapcsolódik hozzá. Kiállításainkhoz rendszeres tematikus filmklub (a nyári időszakban kerti vetítések), zenei programok, fesztiválok, előadások, szimpóziumok csatlakoznak.

Összművészeti központ

– Milyen szempontok alapján döntenek arról, hogy milyen kiállításoknak adjon helyet a MODEM?

– Ez a munkánk egyik legizgalmasabb része, mivel a MODEM, azt hiszem, joggal nevezhető kánonformáló intézménynek. A szempontrendszer sokrétű, de nem kőbe vésett, a lehetőségeink és a kapacitásunk formálják, de természetesen az ízlésünk is.

– Hogyan illeszkedett be a Modem Debrecen, illetve Hajdú-Bihar megye kulturális életébe, illetve mit jelent ma ez a kortárs képzőművészeti központ e térség számára?

– Technikai adottságai, méretei és immár a múltja alapján is a MODEM olyan összművészeti központ, ahol a képzőművészet mellett a társművészetek is jelentős szerepet kapnak, egyszerűen szólva: azon igyekezünk, hogy látogatóink benyomása az legyen, hogy itt mindig történik valami. Sajátos nyitottságot követel tőlünk az a helyzet például, hogy Debrecenből hiányzik a képzőművészeti felsőoktatás.

Stílusirányzatok

– Milyen képzőművészeti törekvések stílusirányzatok jellemzik a tágabb európai és a szűkebb, Kárpát-medencei képzőművészeti szcénát, és ezek közül vannak-e olyanok, melynek bemutatását a MODEM kiemelkedő fontosságúnak tekinti?

– Visszakanyarodhatunk itt akár a Zónára is: a tér kérdésköre, ideértve a városi tér és az urbanizáció kérdéseit mindenképpen izgalmas problémák már egy jó ideje. A globalitás és a lokalitás kettőssége pedig önreflexív működésformákat követel meg az intézményektől. A kortárs képzőművészeti szcéna éppen sokrétűsége miatt izgalmas, például a konceptualizmus is jól megfér a látványvilággal. Klassszikusnak is nevezhető táblakép-tárlataink után jelenleg a technikai képek kérdésköre felé fordulunk. Három kiállítóterünk sajátos lehetőséget jelent, hiszen tárlataink egymást is gazdagítják, ellenpontozzák. Részvételünket jelzi a nemzetközi képzőművészeti élet vérkeringésében, hogy éppen néhány nappal ezelőtt nyílt meg Prágában, az először nálunk bemutatott figuratív festészeti kiállítás, az Alkony. Érdekes volt látnom a jól ismert műveket egy másik épületben, egy másik kontextusban.

– Mennyiben tud a MODEM a politikai elvárásoktól függetlenül tevékenykedni, illetve mennyire szól bele a politikum a MODEM kulturális politikájába?

– A kérdés első felére azt mondhatom, hogy teljes egészében, a második felére pedig, hogy a legkevésbé sem.

– Ön szerint mennyire fogékony a ma embere a kortárs képzőművészet iránt?

– A fogékonyságot nem pusztán elvárásként kell megfogalmaznunk, hanem sok-sok szálon előmozdítanunk, s akkor felfedezhető egy kötetlen, kultúrát képző és kultúrát megtartó terep, az ízlésviták és gondolatok szabad világa, amit kortárs képzőművészetnek nevezünk. Azon dolgozunk, hogy ez sokak természetes közege legyen.

Pap István

Modem1. Kukla Krisztián (jobbról), a MODEM igazgatója kanadai printművészekkel az Újvilág megnyitóján

Fotó: MODEM

modem2. 2006 őszén jött létre Debrecenben a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

Fotó: MODEM

Modem3. Roskó Gábor: Rózsa Sándort elfogja a borkommandó, 1999-2002, olaj, rétegelt lemez, magántulajdon, © Hungart

modem4. Roskó Gábor: Minjan, 1999–2002, installáció, magastüzű kerámia, változó méretek, magántulajdon, fotó: Rosta József, © Hungart