Verespatak és a magyar alkotmány is szóba került az EP-plenárison napirenden kívüli felszólalásokban

A ciántechnológiát alkalmazó bányászat betiltására vonatkozó európai parlamenti határozat érvényesítését sürgette annak egyik előterjesztője, Tőkés László az EP brüsszeli plenáris ülésén, szerda éjjel elmondott felszólalásában.

A romániai magyar képviselő az úgynevezett egyperces (volt napirend előtti) felszólalások során beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva "nem képes betiltani a cián bányászati használatát", miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése. Arra kérte Martin Schulz elnököt, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében.

Tőkés László utalt arra is, hogy január végén volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Mint fogalmazott, a nagybányai zagytározónál negyvenszer nagyobb verespataki tározó "valóságos ökológiai atombombát jelent".

Ugyancsak a napirenden kívüli felszólalások között a szlovák néppárti Eduard Kukan arra hívta fel a figyelmet: Magyarország már bizonyította, hogy fontos tagja a meghatározott alapértékek köré csoportosuló "európai családnak". Hozzátette: erős kormány sem engedheti meg magának, hogy az említett értékeket alábecsülje. Mint mondta, meggyőződése szerint mindenki azt szeretné, hogy Magyarország erős partner legyen az EU-ban, amely tiszteletben tartja a közös értékeket.

Az erdélyi Sógor Csaba (RMDSZ) felszólalásában úgy vélte, hogy az alkotmányt bírálók nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal, törvényekkel, a mindennapi élettel.

Arra kérte képviselőtársait, hogy "ha a jogállam érvényesülésért aggódnak, hitelesen tegyék", és "kerüljék annak látszatát is, hogy csak egyetlen kormány tevékenysége érdekli őket".

"Ha az emberi és kisebbségi jogokért aggódnak, felhívom figyelmüket a Szlovákiában még mindig érvényben lévő államnyelvtörvényre és arra, hogy embereket fosztanak meg állampolgárságuktól, holott a hatályos alkotmány tiltja ezt" - fogalmazott Sógor Csaba. Hozzátette: Romániában pedig a hatályos oktatási törvény előírásait semmibe veszik, amikor kisebbségi egyetemi karok létrehozataláról van szó.