„A világból soha nem elvenni akartam, hanem mindig hozzátenni valamit”

Életének 64. évében elhunyt Trifán László előadóművész, dalszerző, képzőművész, a nagyváradi művészeti élet egyik legsokoldalúbb alkotója.

Trifán László 1955. december 10-én született Nagyváradon. Tanulmányait szülővárosában végezte a 2-es számú középiskolában, és Mottl Roman tanítványaként elvégezte a Népművészeti Iskola grafika szakát is. Tanulmányai befejeztével a váradi mozivállalatnál helyezkedett el reklámgrafikusként. A váradi színház a 70-es években kérte fel grafikusnak, itt húsz évet töltött el. Ezzel párhuzamosan alakult zenei pályája: a Hajdu Géza színművész vezette nagyváradi Kortárs Színpad számára három előadás zenéjét komponálta meg, illetve közreműködött is ezekben az előadásokban.

Zene és festészet

1975-ben a Metropol Group gitárosa lett. Az együttes 1978-ban kiadott első, Égig érhetne az ének című nagylemezén Trifán Lászlónak több szerzeménye is hallható. A rendszerváltás előtt a Metropol a Román Televízióban és fesztiválokon is sokszor szerepelt. Többször előfordult, hogy Trifán László egy-egy rendezvényen a Metropollal is játszott és egyéni előadóként is fellépett. A rendszerváltás után Trifán László alapítója volt az 1990-ben életre hívott nagyváradi Tibor Ernő Galériának (TEG), ekkortól fordul figyelme komolyabban a festészet felé. A TEG keretében több mint tucatnyi egyéni kiállítása és mintegy hatvan közös kiállítása volt. A tárlatnyitókon gyakran muzsikált együtt Kinda Péter nagybőgőssel. Fellépett a Metropol Group jubileumi koncertjein is. Az elmúlt évtizedekben a festészet mellett versek megzenésítésével is foglalkozott. Főként kortárs költők verseit zenésítette meg; rendszeresen együttműködött Tóth Ágnessel, ebből a közös munkálkodásból számos megzenésített vers és egy CD is készült.

Trifán László 1996-ban lett a Lilliput Bábtársulat grafikusa, ahol több mint húsz éven át tervezte az előadások bábjait, plakátjait, díszleteit 2018-as nyugdíjba vonulásáig. Búcsúzunk Trifán Lászlótól azzal az emberi és művészi hitvallásnak is beillő gondolattal, amit Várad sokoldalú művésze, kedves, megbecsült személyisége 60. születésnapján fogalmazott meg: „A világból soha nem elvenni akartam, hanem mindig hozzátenni valamit. Sok mindent csináltam az életben, de mindent mértékletességgel. Egy dologban nem kell a mértékletesség: a szeretetben. Az legyen végtelen.”