Zajlik az első közös klaszterkonferencia

Most van először ilyen, és Nagyvárad az egyik házigazda: november 20. és 22. között Váradon és Debrecenben zajlik a premiert jelentő közös magyar–román nemzetközi klaszterkonferencia. Az esemény itteni megnyitóján jártunk az Armonia rendezvényközpontban.

A korábbi években egymással párhuzamosan megszervezett magyar, illetve román klaszterkonferenciák helyett idén először közös eseményt tartottak: Nagyváradon és Debrecenben zajlik e három napban a két régióban működő klaszterek első közös konferenciája. Az első nap Váradon, a második kettőn Debrecenben tárgyalnak. A rendhagyó konferencia célja, hogy tovább erősítsék a hálózati gondolkodás szerepét a közép-kelet-európai térségben, illetve, hogy fórumot teremtsenek a magyar és a román klaszterek együttműködése számára. A konferencián számos aktuális kérdés kerül megvitatásra, mint a klaszterek szerepe az innovációban, az Y generáció kihívásai, valamint az egyetemek szerepe a klaszterek sikerében. De, hogy mi is az a klaszter? Önálló cégek együttműködése, melyek ugyanabban az ágazatban dolgoznak, és területileg közel állnak egymáshoz. Általában piaci versenyzők, de összeköti őket hosszú távú érdekeik azonossága, és a közösen végzett tevékenységeik költségcsökkentő, hatékonyságot növelő hatása. (Bővebben minderről keretes írásunkban.)

Tavalyi ötletből

Romániában és Magyarországon is van a különféle klasztereket összefogó szervezet is. A váradi megnyitón megtudtuk: a romániai klaszterszövetség egyik tanácskozásán tavaly jött az ötlet, hogy térségünkben, a román és magyar oldalon működő ilyen entitásoknak közös tanácskozást szervezzenek. Ehhez aztán az EU-hoz is pályáztak, és az EU-beli Klaszterek Hetei rendezvénysorozat keretében a mostani eseménysorozatot már közösen bonyolítják le.

A megnyitón a román gazdasági tárca államtitkára, Ilie Călin Bodea elmondta: nálunk az állam 39 hazai klasztert támogatott eddig, összesen több tízmillió euróval. A Romániai Klaszterek Szövetsége ugyanakkor 42 tagot számlál. Jövőre pedig, amikor Románia az EU soros elnökségét látja majd el, az ország az Unióval közösen szervezi meg az európai klaszterkonferenciát, ami májusban lesz. A magyarországi kormány részéről Greinstetter Balázs gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár szólalt fel, kiemelve, hogy a mostani, első ilyen közös egyeztetésen a román és a magyar klaszterek képviselőin kívül Svédországtól Grúziáig számos állambeli hasonló entitások szakértői jelen vannak, hogy megosszák tapasztalataikat e témakörben. Romániában – tette hozzá – az elmúlt években sok sikeres klaszter nőtte ki magát, míg Magyarországon paradigmaváltás zajlik e téren. Az előző években sok sikeres klaszter mellett sok olyan is volt, amelyik csak az állami támogatás érvényességéig működött, ezért a cél immár vagy 3 éve, hogy a kiválóbb és nemzetközileg is láthatóbb klasztereket támogassák. Ágazatonként több klaszter is van, 40–50 taggal, ez a kormány szerint indokolatlan, és inkább az összeolvadás a cél.

A Bihar Megyei Tanács elnöke, Pásztor Sándor azt hangsúlyozta, hogy a Bukarest–Budapest-koncepciót regionálissá, például Nagyvárad–Debrecen koncepcióvá is lehet egyszerűsíteni, minden fejlesztési, együttműködési kérdésben. A fejlesztéseink irányai közösek, projektek is bőven vannak – mondta. A Hajdú-Bihar megyei tanács elnöke, Pajna Zoltán is a szomszédos régiók kooperációját szorgalmazta, hozzátéve, hogy ezen belül a közös klaszterpolitika nyertese is az innováció és az ipar lehet. A regionális klaszterpolitika pedig híd a két ország cégei, szervezetei között, és a gazdasági versenyképességet is növeli. Hozzátette: 10 éve még távolinak látszott, hogy a mi térségeinkben egyáltalán meghonosodjon a klaszterekben való gondolkodás – amikor ő maga egy e témával foglalkozó franciaországi konferencián volt, az itteni klaszterek kezdetlegesek voltak –, ám mára itt is teret nyert ez. Hajdú-Biharban amúgy 3 induló klaszter van, 4 fejlődő és 5 hivatalosan akkreditált.

A következő napokban tehát Váradon, majd Debrecenben több tíz előadó beszél majd egyes klaszterek történetéről, szervezési és működtetési ügyekről, kitérve például a menedzsmentjükre, fejlesztésükre, az európai gazdasági körforgásba való bekerülés lehetőségeire.

Mi is ez?

Napjainkban a gazdaság és vállalkozásfejlesztési programok egyik leggyakoribb kifejezése a klaszter. A globális verseny hatására sokféle sikeres vállalati megoldás született, amelyek a versenyelőnyök lokális csoportosulására (clustering) támaszkodnak. A klaszter alapvetően egy gyűjtőfogalom, amely a különböző gazdasági tevékenységek térbeli koncentrációjának összes eltérő megjelenési formáját próbálja összefoglalni. Minden klaszteralapítás és ezáltal klaszter alapvető célja, hogy a piaci szereplők, az oktatási, a terület- és vállalkozásfejlesztési intézmények, és más lehetséges partnerek jól működjenek együtt saját maguk és régiójuk versenyképességének javítása érdekében. Ez a klaszteresedés alapvető mozgatóereje. A klaszter csak akkor életképes, ha a tagjai között kölcsönös előnyökre épülő érdekközösség alakul ki. A klaszter fő célja a szervezeti formába tömörített sokszintű és sokszínű együttműködések generálása, amely iparági és/vagy területi elveken alapulva is szerveződhet. A klaszterek belső és külső tevékenységét általában 7 tényező határozza meg, melyek a következők: földrajzi koncentráció; ágazati specializáció; többféle szereplő kapcsolódásának lehetősége; hozzáadott értéket termelő verseny, szolgáltatásfejlesztés és együttműködés a részvevők között; a kritikus klasztertagság/tömeg egyértelműen belső és külső dinamikát teremt; életciklusok (induló, fejlődő, akkreditált klaszterek); innováció.

Szeghalmi Örs