Gáz- és infrastruktúra-projektről tárgyaltak

Szeptember 25–26-án Varsóban tartotta soron következő gyűlését a Közép-európai Kezdeményezés, amelyen a romániai küldöttség vezetőjeként Biró Rozália RMDSZ-es képviselő is jelen volt. Szeptember 25–26-án Varsóban ülésezett a tíz uniós tagállamot és nyolc EU-n kívüli tagot számláló Közép-európai Kezdeményezés (KEK) gazdasági ügyekkel foglalkozó általános bizottsága. A tanácskozáson, melyen 9 ország képviselte magát, delegációvezetőként Biró Rozália RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Képviselőház külügyi bizottságának az elnöke reprezentálta Romániát.

A váradi Sas-palotában tartott szeptember 27-i, csütörtöki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy két téma volt napirenden, a Via Carpatica nevű, Európa északi és déli határát összekötő közlekedési folyosó, valamint az energetikai biztonság helyzete Közép-Európában.

A Via Carpatia egy 2016-ban aláírt közúti infrastrukturális projekt, melybe hét ország van bevonva: Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Ukrajna és Ukrajna, három leágazással. Déli irányba 460 kilométer hosszan haladna Lengyelország-Szlovákia-Magyarország-Románia (Bors-Nagyvárad-Lugos-Calafat)-Bulgária-Törökország, északi irányba 730 km hosszan Lengyelország-Szlovákia-Magyarország-Románia (Bors-Nagyvárad-Gyalu-Kolozsvár-Torda-Nagyszeben-Bukarest-Konstanca), kelet felé pedig Lengyelország-Ukrajna-Románia (Máramarossziget-Suceava-Bákó-Galac) útvonalon. A közúti infrastruktúra-típusok közt van autópálya, expressz út, transzregionális út és európai transzregionális út, a végső kivitelezési céldátumok pedig a teljes úthosszakra 2022, illetve 2023. Románia álláspontjaként Biró Rozália azt kérte, hogy a makroregionális együttműködések projektjei, mint például a Via Carpatia, a Három Tenger Kezdeményezés, vagy a Duna-stratégia harmóniában legyenek, illetve ne fedjék egymást, vagy ne kerüljenek ellentmondásba.

Gázprojekt

A másik téma az energetikai biztonság volt, abból kiindulva, hogy egy-két kivétellel, valamennyi KEK-tagállam nemzetgazdasága sérülékeny az energiafüggősége miatt. Főleg annak elkerülése céljából, hogy Oroszország legyen az egyedüli gázforrás, épülne ki egy Bulgáriát Románián és Magyarországon keresztül Ausztriával összekötő gázvezeték. Az úgynevezett BRUA-projektet három szakaszban kívánják megvalósítani, az első ütemre 179,3 millió euró finanszírozás lett kiutalva, és fejlesztéseket feltételez Romániában. Az összejövetelen felvetődött, hogy PPP-konstrukcióban kellene gondolkodni, vagyis az államok és az EU mellett be kéne vonni a privát szférát is. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy egyhamar nem lesz felavatva ez a gázvezeték, hiszen 5–20 éves távlatokat jelöltek ki a beüzemelésére.

Ciucur Losonczi Antonius