Bányavakság a fesztivál végén

Vasárnap este a Szigligeti Színházban bemutatott Bányavakság című tragikomédiával véget ért az RMDSZ, az NMD, a Mandala Dalszínház és a Partium Alapítvány által szervezett fesztivál.

A megjelenteket Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója köszöntötte. Arra hívta fel a figyelmet: 220 éves a nagyváradi magyar hivatásos színjátszás, és ezt nagyon sok rendezvénnyel ünnepelték az elmúlt napokban. Az évforduló napra pontosan egybeesik a VII. Nyári Színházi Fesztivál záróeseményével, és így még kerekebb talán. Van mit ünnepelni, mert létezik önálló magyar színház, és a váradiak elsősorban a színjátszást szeretik, hiszen függetlenül helytől, épülettől, jelen idejű közösségi élményként bárhol létrejöhet akkor, amikor valaki előad és egy másik nézi. Kijelentette: épület és társulat az elmúlt 119 évben összetartozott és ez ma is így van. Az emléktábla pedig, melyet megkoszorúztak, szép példája annak, hogy az esemény felülírja a teret, melyben létrejött, annál is inkább, mivel az a helyszín, ahol annak idején Kotsi Patkó János kolozsvári társulata 1798. augusztus 26-án fellépett, vagyis a Fekete Sas-fogadó, ma már nem létezik. Önmagában ugyanis az épület a benne tevékenykedő színészek nélkül csupán egy múzeum, mert a közösségi élményt csakis a művészek kelthetik életre, közösen a befogadó nézővel. „Büszkén állhatunk itt, és tiszteleghetünk annak a közösségnek, amelyben már 220 éve megfogalmazódott a szándék, és egy évszázaddal később, 1900. október 15-én nemcsak kőszínházat, de színtársulata számára otthont is épített. A nagyváradiak ma is szeretik a színházat. És szeretik az ünnepeket is. A magyar hivatásos színjátszásra emlékezve a színészeket, a művészeket, mint alkotó embereket ünnepeljük. Felejtsünk el minden mást, és csak az ünnepre figyeljünk” – tanácsolta.

Bódis Gábor, a nyíregyházi Mandala Dalszínház ügyvezetője arról beszélt, hogy egy sikeres évadon vannak túl, mely szomorúan indult, mert a társulat alapítójára, Dobos Lászlóra emlékeztek, de érzése szerint, illetve a visszajelzések alapján sikerült az ő magas elvárásainak megfelelni. Vannak tervek, és természetesen jövőre is folytatódik majd a fesztivál – tette hozzá.

Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy ez a nagyszerű évad megerősítette a partnerségeket, és a szervezők abbeli hitét is, hogy van értelme a folytatásnak az elkövetkezendő években is.

Kőrösi Kristóf, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség vezetője azon meggyőződésének adott hangot, hogy a színház is egy olyan tér, ahol tanítják az embereket. Köszönetet mondott a segítségért a Bihar Megyei Tanácsnak, a Communitas Alapítványnak, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének, az önkéntes fiataloknak, valamint a médiatámogató Bihari Naplónak is.

Őszintén

A Bányavakság című tragikomédia, Székely Csaba alkotása kíméletlen őszinteséggel, hitelességgel és páratlan humorral rajzolta meg egy képzeletbeli székely kisközösség lakosainak fantomképét: a Bányavirágból ismerős helyszínt ezúttal a község polgármesteri címéért vívott harc jellegzetes szereplői lakták be. Ince, a jelenlegi elöljáró foggal-körömmel ragaszkodik székéhez, és mindent megtett azért, hogy kihívóját, a szélsőséges nacionalista nézeteket valló Izsákot visszalépésre bírja. Kérésére érkezett a faluba „komiszár” Florin Lupescu, a magyarul is tudó román rendőr, aki azonban figyelmét elsősorban azokra a korrupciós ügyekre összpontosította, amelyekben a település első embere érintettnek bizonyult. Ince karrierje veszélybe került, ezzel párhuzamosan pedig családja széthullásával is kénytelen volt szembenézni…

Ifj. Kovács Levente, Tasnádi-Sáhy Noémi, Kiss Csaba, Szotyori József, Tőtszegi Zsuzsa m.v. és Kocsis Gyula nyújtottak kiváló és meggyőző alakításokat a Hunyadi István által rendezett darabban, melynek dramaturgja Czvikker Katalin, zeneszerzője Boros Csaba, jelmeztervezője Cristina Breteanu, díszlettervezője pedig Szőke Zsuzsa.

Ciucur Losonczi Antonius