A Debreceni Virágkarnevál közösséget teremt

A Debreceni Virágkarneválról és ennek nagyváradi, illetve diószegi vonatkozásairól tartottak közös sajtótájékoztatót kedd délután az érintett önkormányzatok vezetői a cívis város régi városháza épületének tanácskozótermében. Mi is ott voltunk.

A Virágkarnevál Debrecen legnagyobb kulturális és összművészeti rendezvénye. Magyarország második legnagyobb településén először 1966 augusztusában rendezték meg ezt a színpompás programsorozatot, de a rendezvény gyökerei egészen a századfordulóig nyúlnak vissza, amikor a városban már tartottak egy nagyszabású „virágcorsot”. A története impozáns számokkal büszkélkedhet: az eddigi felvonulásokon több mint félezer virágkocsi vett részt, az öt kontinensről mintegy 70 ezer fellépő érkezett Debrecenbe, a kompozíciók elkészítésében, a rendezvények lebonyolításában több mint 100 ezer fő segédkezett. A virágkocsikhoz a fél évszázad alatt több mint 100 millió virágot használtak fel. Az esemény számos rangos elismeréssel rendelkezik, többek között megnyerte az Európai Fesztiválok Szövetsége által meghirdetett Európa a Fesztiválokért, a Fesztiválok Európáért-minősítést, így bekerült a kontinens legjobb fesztiváljai közé.

2017-ben Hollandiából fél millió szál dáliával sikerült „felvirágozni” a kompozíciók nagy részét. Mint megtudtuk, 2018-ban ismét dáliákat vásárolnak, összesen 670 ezer darab érkezik Debrecenbe augusztus 20-a előtt egy-két nappal, melynek köszönhetően a virágszínek és formák rendkívül nagy változatosságára számíthatunk a kompozíciók díszítésekor.

Az idén 16 darab virágkocsi lesz, melyek közül Nagyváradra és az érmelléki Bihardiószegre utazik öt, éspedig a Szent Korona (a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. virágkocsija), Nagyvárad és Debrecen közös virágkocsija, a Fórum Debrecen Bevásárlóközpont, az Aquaticum Debrecen, valamint Bihar és Hajdú-Bihar megyék önkormányzatainak közös virágkocsija.

Közös virágkocsik

A két megyeszékhely közös virágkocsija ez alkalommal Nagyvárad, illetve Debrecen legnagyobb jelentőséggel bíró épületeinek egyikét mutatja be: az 1899-1900-ben épített nagyváradi színházat, valamint a 19. század derekára felépülő debreceni Csokonai Színházat. A kultúra egyike azon értékeknek, amelyek két várost összekötnek, a két színház impozáns épülete pedig a kultúra szimbólumaként szolgál. Nagyvárad és Debrecen híresek változatos kulturális életükről, a két város kultúra területén mutatott együttműködése kiemelkedő. A bécsi székhelyű Fellner & Helmer által tervezett nagyváradi színház a város egyik építészeti ékköve. Az épület szerkezete túlnyomórészt neoklasszicista stílusú, de egyúttal neorokokó jegyeket is hordoz. A Csokonai Színház Magyarország egyik leggazdagabb repertoárjával rendelkező színházaként 1865-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A romantikus stílusban épült színház homlokzatát a dráma és a tánc, valamint a magyar irodalom nagyjait inspiráló múzsák szobrai díszítik. A virágkocsi szobrásza Pózner Gábor, virágdizájnere Lovas Marianna, statikusa Bodó Imre, kivitelezője Gulyás Tamás.

Bihar Megye és Hajdú-Bihar megyék önkormányzatainak közös virágkocsija, mint a határon átnyúló együttműködést szimbolizáló kompozíció az érmelléki borkultúra és a magyar népi hagyományok együttesét jeleníti meg egy vigadalom életképébe sűrítve.

100 tagú cigányzenekar

A sajtótájékoztatón Széles Diána, Debrecen turisztikáért is felelős fideszes alpolgármestere kiemelte: a virágkarnevál közösséget teremt, a szeretet, az összetartozás élményét nyújtja, amihez hozzájárul az is, hogy évről évre több helyszínre utaznak a virágkocsik, hogy az ott élők is átérezzék a debreceni karneválok semmivel nem összehasonlító élményét. Nagyváradra már 13. alkalommal mennek át a kocsik, a helybeliek pedig egyszerűen "váradi virágkarneválként" emlegetik az eseményt -tette hozzá, megjegyezve: most első alkalommal a Körös-parti városból nem térnek vissza a kompozíciók Debrecenbe, hanem az egykori érmelléki történelmi borvidék központjába, Bihardiószegre indulnak.

Bulcsú László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke szerint azzal, hogy a virágkarneváli kocsik eljutnak Bihardiószegre, a cívisváros egykori szőlőskertje, "Érmellék visszatér Debrecenbe".

Florin Birta nagyváradi alpolgármester (PNL) honlapunknak azt mondta: örül annak, hogy kulturális téren is együtt tudnak működni, mert a turisztikai, illetve az infrastrukturális jellegű határon átnyúló projektek mellett a művelődés is nagyon fontos. Különben az idén ez is a témája a közös virágkocsinak, mely a két város színházát ábrázolja, azt üzenve ezáltal, hogy a kultúra összeköt bennünket. Öt allegorikus kocsi fog jönni augusztus 21-én, a program lezárásaként pedig 20 órától a 100 tagú Cigányzenekar koncertezik majd a Szent László téren.

Diószegen is

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke arra hívta fel a figyelmet: idén első alkalommal kiterjesztik a virágkarnevált úgy térben, mint időben, és a tavaly elindult egyeztetések mentén jelentős szerepet kap Érmellék, az a régió, ahol Váradtól északra 70 ezer magyar ember él többségben. Bihardiószeget választották ki az ünnepség fő helyszínéül, mert a közös sikeres projektjeik egyik helyszíne, és félúton van Nagyvárad és Debrecen közt. Komoly programmal készülnek az eseményre: augusztus 22-én mind az öt virágkocsi átmegy Diószegre a Várad- Bihar- Paptamási- Biharfélegyháza- Jankafalva- Diószeg útvonalon, majd onnan Létavértesen keresztül fognak visszamenne Debrecenbe. „Azt gondoljuk, hogy minden olyan lépés, mely közelíti az embereket egymáshoz, a javunkra válhat. A két megye meg tudott mindenben egyezni, közös virágkocsival indulunk. Nemzeti ünnepünk az Érmelléken végre egy jól körvonalazódó ünneppé fog alakulni a virágkarnevál által”- fogalmazott.

Mados Attila, Diószeg RMDSZ-es polgármestere az Erdonnak azt nyilatkozta: gyakorlatilag ünnepelni készülnek a településen, hiszen számukra egy ünnep lesz az, hogy a virágkocsik náluk is megtekinthetőek lesznek. Évről-évre a közösségi oldalak posztjai azt mutatják, hogy rengeteg érmelléki megy el Debrecenbe a virágkarneválja, de azért sokan különböző okok miatt ezt nem tehetik meg, és nekik úgymond hazahozzák.

Ciucur Losonczi Antonius