Nem lehet csak gagyi dolgokat tanítani, mert gagyi a világ!

Erdélyszerte polémiát váltottak ki az érintettek körében az idei magyar érettségi tételek, sok diák és tanár életidegennek, a mai generációnak távolinak érezte az önfeláldozás témáját. Nagyváradi tanárok véleményét kérdeztük e vitát kavaró ügyben.

Az idén gyengébb eredmények születtek a magyar érettségin, mint a korábbi években. Ennek magyarázatát több szaktanár abban látja, hogy a tételsorok összeállítói a mai tizenévesektől távol álló témát, a mártírhalált és az önfeláldozást emelték ki.

Váratlan váltás

Szatmári Ildikó, a Lorántffy Zsuzsanna gimnázium magyartanárja – aki egyébként javítótanárként is tevékenykedett az idei érettségin – úgy látja, hogy a reál szakosok tétele, a Nagy László vers elemzése nehezebb volt, mint a humán szakosoké, pedig a reál szakosok elméletileg könnyebb tételt kellene kapjanak. Mint a tanárnő kifejtette, a gyerekek négy éven keresztül a műfajközpontú, stílustörténeti vagy egyéb szempontok alapján tanulmányozták az irodalmi műveket, és most a próbaérettségin átálltak egy másik rendszerre. „Engem zavar, hogy eddig volt egy száz tételből álló sor, amelyik alapján nagyjából tudtuk, hogy milyen cím alatt milyen témaköröket kell körüljárni, ehhez képest a próbaérettségin megjelentek a motívumközpontú tételek, ami váratlan volt a gyerekek számára, mert nem a begyakorolt, megtanult fogalmakkal találkoztak. Én Arad megyei dolgozatokat javítottam, és azt tapasztaltam, hogy nagyon szubjektívebbé vált a javítás” – tette hozzá.

Időben tisztázni

Szatmári Ildikó szerint nem arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy úgymond életidegen-e az adott téma, hanem arra, hogy túl hirtelen történt meg a váltás a különböző szempontok között. Mint elárulta, mindez idáig úgy oktatták a Szigeti veszedelmet, hogy az idei érettségin kiemelt mártírhalál motívumot nem járták körül, mert máshova tevődött a hangsúly. „Ezért van szükség arra, hogy időben tisztázzák le azt, hogy a motívumokra vagy a műfajközpontúságra helyezik a hangsúlyt, és az is, hogy mit várunk el a gyerekektől” – mondta.

Nagyon hasonló véleményt fogalmazott meg Ágoston Palkó Emese, a szintén váradi Eminescu Főgimnázium magyartanárja: „Az, hogy az idén nem irodalomtörténeti szempontok, hanem motívum alapján kellett tárgyalni az irodalmi művet, egy jó irány lenne, ha felkészülten érné a diákokat és a felkészítő tanárokat is. Az idén újszerű kezdeményezésként átfogalmazták a tételeket, de ez akkor tisztességes, ha kilencedikben változtatnak, mert akkor négy év múlva az érettségin mindenki tudja, mi az elvárás, mert ez így csak egy tákolás menet közben” -fogalmazott. A tanárnő megjegyezte, hogy az idei érettségi tételek megfeleltek az érettségi programnak, talán a vers a reálosok tételében nehéz volt annak, aki most látta életében először magát a verset.

Közelebb a diákokhoz

Ágoston Palkó Emese abban látja a problémát, hogy az bár igaz, hogy az önfeláldozás és a mártírhalál témája kapcsán lényegében bármilyen műről írhattak volna a diákok, csakhogy azt nehéz helyben kitalálni, hogy az érettségiző a tanultakon kívül milyen más művet kapcsoljon a témához, így maradnak azok a művek, amelyeket az iskolában tanultak, és a tételnél is szerepeltek a felsorolásban, vagyis a Margit legenda és a Szigeti veszedelem. „A tantervet és az érettségi programot kellene közelebb vinni a diákokhoz” – tette hozzá a szakember – „mert most nagyon elméleti jellegű az oktatás, nagyon sok szakkifejezést, irodalmi fogalmat kell ismerniük a gyerekeknek. Lehet, hogy kevesebb elmélet is elég lenne, és az is segítene, ha kevesebb művet kellene tanítani, de azokat alaposabban, és nem feltétlenül irodalomtörténeti szempontok alapján kellene válogatni az alkotásokat, mert így kerül be a tantervbe a Szigeti veszedelem, ami irodalomtörténeti szempontból fontos, de nem biztos, hogy a diák közel érzi magához.”

Nem „depi”; kortünet

A magyar érettségi tételeivel kapcsolatban nem érzi jogosnak a kritikákat András Emese váradi magyartanárnő, az Ady Endre Líceum magyar katedrájának a vezetője: „Az idei magyar érettségi tételsor nem volt nehezebb a sokévi átlagnál, és a témát sem lehet depressziósnak nevezni” – fogalmazott, majd hozzáfűzte: „Az kortünet inkább, hogy devalválódtak a régi értékek, mert a politika elhasználja azokat, de ez nem az értékeknek a hibája, hanem a társadalomé; az önfeláldozás azért még emberi érték marad”. András Emese az önfeláldozás és a mártírhalál életidegensége kapcsán kifejtette: ha az a szempont, hogy mi áll közel a mai fiatalok világához, „akkor végülis két-három dolgot lehetne tanítani: az egyik a szerelem, vagy inkább a szex, mert a szerelem is eléggé életidegen már, a másik pedig a pénz vagy karrier.

A kortárs irodalmat is sokan kérik számon, de az folyamatosan utal a klasszikus irodalomra, és hogyha nincs klasszikus műveltség, akkor nincs mire építeni a kortárs irodalmi műveltséget. Nem lehet csak gagyi dolgokat tanítani, mert gagyi a világ! András Emese szerint tehát nem a tételekkel van baj, hanem a nem egységes javítási szempontokkal. „Értelmetlen dolognak tartom, hogy más-más megyében javítják a dolgozatokat, de ha már így van, akkor sem értem azt, hogy miért nincs valaki, aki ezt az egészet kézben tartaná és koordinálná, hogy ne forduljon elő az, hogy az egyik megyében magasabb elvárások vannak, a másikban meg kisebbek”. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei érettségin a Bihar megyei magyar diákok dolgozatait kijavították egy megyében, de akik fellebbeztek, azoknak a dolgozatai egy másik megyébe kerültek, ahol legalább egy jeggyel magasabb értékelést kaptak.

„Kell legyen egy központi irányítás, egyfajta egységesség, mert így minden javítótanár a saját diákjának a tudásszintjéhez méri a dolgozatokat” – fogalmazott András Emese.

Pap István