Nem halálos, de veszélyes lehet

Egyre gyakoribb a viperamarás Románia-szerte, olvasható az országos Salvamont legújabb közleményében. Nem árt tudnunk, hogyan kerülhetjük el és mit tehetünk, ha megtörtént a baj.Az utóbbi évek során hét ilyen esettel találkoztak a Bihar megyei hegyimentők, válaszolt kérdésünkre Pintér István, a Bihar megyei Salvamont elnöke. Többnyire maguk az érintett személyek hibáztak – például látták, hogy mocorog valami a fűben és utánanyúltak, vagy részegen felvették a kígyót, mondta el a szervezet elnöke. A vipera ritkán támad, inkább csak az őt ért támadásra válaszol. A hét eset közül egyik sem bizonyult igazán súlyosnak, bár az egyik turista, akit a Galbena-völgy környékén mart meg a kígyó, lázas lett, szédült, bepirosodott a bőre. Ő vissza akart szaladni, s a mozgással csak ártott magának, ugyanis a vérkeringése felgyorsult és a méreg erősebben hatott – de ennek ellenére végül ő is megúszta a történteket.

Óvintézkedések

A nálunk fellelhető vipera mérge nem halálos, de azért nem árt betartani néhány szabályt, mondta el a Salvamont elnöke. Például ha fennáll annak a gyanúja, hogy vipera marta meg az illetőt, lehetőleg minél kevesebbet mozogjon. Amint a közleményben olvasható: üljünk le egy árnyékos helyre és értesítsük az 112-t, vagy a hegyimentőket. A marást alkohollal tisztítsuk meg és lehetőleg tartsuk a szív szintje alatt, s használhatunk egy méreg-elszívó fecskendőt, ha van; csak vizet igyunk - az alkohol a kávé, illetve az energiaitalok nem tesznek jót ilyenkor. A vipera két kis, egymástól mintegy egy centire álló sebet ejt, a marás rendszerint fájdalmas, megduzzad, bepirosodik, ezenkívül a későbbiekben hányinger, látászavar, gyors légzés, fokozott izzadás, gyomorfájdalom jelentkezhet.

Dr. Hadrian Borcea, a megyei kórház sürgősségi osztályának vezetője elmondta: az idén eddig egyetlen ilyen esetük volt és az sem bizonyult súlyosnak. Fontos tudnunk, hangsúlyozta ki ő is, hogy a viperamarás nem halálos, az utóbbi negyven-ötven év során Romániában senki nem vesztette életét emiatt – viszont veszélyes lehet, ha például egyéb betegségekben is szenvedünk, vagy ha olyan praktikákat alkalmazunk, melyek a helyett, hogy segítenének, csak rontják a helyzetet. Lehetőleg semmilyen módon ne „piszkáljuk” a marás helyét, ne tegyünk rá jeget, ne karcoljuk késsel, ne próbáljuk kiszívni a mérget és ne is szorítsuk el a sebet – mindezzel nem teszünk mást, mint azt, hogy a bőrben levő mérget mélyebb rétegekbe préseljük, s elősegítjük, hogy a vérkeringésbe kerüljön, mondta el a sürgősségi osztály vezetője. Nagyjából úgy járjunk el, mint törés esetén: tartsuk mozdulatlanul végtagunkat, melyet marás ért és mi magunk is minél kevesebbet mozogjunk, közben persze hívjuk ki a mentőket, vagy a hegyimentőket. A viperamarás elleni szérumot csak azokban az esetekben adják be, ha a mérgezés nyilvánvaló, tudtuk meg.

Megelőzés

Nem árt tudni, hogy a vipera „adagolni” szokta a méregmennyiséget, s ilyen értelemben a még fejletlen példányok, melyek még nem „tanulták el” az adagolást, akár veszélyesebbek is lehetnek, mint a felnőttek, mivel nagyobb adag mérget juttathatnak a szervezetbe – mondta el Pintér István. Megelőzésképp túrák alkalmával lehetőleg viseljünk zárt cipőt, bokavédőt, s vizsgáljuk meg a helyet, ahová leülünk, de ne a kezünkkel, hanem egy hosszabb bottal. Ha kígyót veszünk észre, kerüljük ki, ha pedig nagyon közel van, akkor maradjunk mozdulatlanul, mert nagy valószínűséggel el fog távolodni, olvasható a Salvamont közleményében.

Neumann Andrea