Civil és diákszervezet- az értelmes kapcsolati hálóépítés

A Nagyváradi Magyar Diákszövetség „fejtágításra” hívott mindenkit 2018. április 21-én, szombaton a Partiumi Keresztény Egyetem új épületének amfiteátrumába. Érdekes előadások voltak a nap folyamán.

A Fejtágító maratonon délelőtt 11 órától éjfél utánig Olaszországból, Magyarországról és Románia különböző pontjairól jött személyek prezentációit hallgathatták meg az érdeklődők különböző témakörökben, a művészetektől a migrációkutatásig. A rendezvény a Nagyváradi Magyar Diákszövetség és a Partiumi Keresztény Egyetem partnerségében, az NMD szervezésében valósult meg, az RMDSZ Communitas Alapítvány támogatásával.

Késő délután Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke tartott előadást, Civil és diákszervezet- az értelmes kapcsolati hálóépítés címmel. Többek közt arra hívta fel a figyelmet: az ismertségi háló egy közösségi struktúra, ami egyének vagy szervezetek kapcsolataiból áll: tartalmazza azt, hogy ezen szereplők között a szociális kapcsolatok hogyan és milyen módon léteznek, a felületes ismertségtől az életre szóló barátságig vagy rokoni kapcsolatig. Az ismertségi hálók maximális mérete általában 150 fő, az átlag 124 fő körül van. A személyközi kapcsolatok fejlődése is leírható, a kapcsolatoknak dinamikája van, és a kapcsolat fejlődésével sok dolog megváltozik: a szeretet, az intenzitás, a bizalom, a kiszámíthatóság, a kölcsönös függés. A kapcsolat hiányától a kölcsönös azonosulásig tartó kontinuumon ugyanakkor négy szakasz különíthető el: nincs kontaktus; egyoldalú részvétel (amikor csak az egyik partner van tudatában a másiknak, tényleges interakciók nincsenek); felszínes kapcsolat (amelyben személytelen interakciók zajlanak), és kölcsönösség (amikor bizonyos mélységig valódi, mélyreható interakciókra kerül sor).

Időt és energiát

A kapcsolati háló jelentősége személyre vagy intézményre vonatkoztatva öt területen egészen biztosan megkérdőjelezhetetlen: aktivitásra serkent, közösséget teremt, együttműködést generál, tudásépítésre ad lehetőséget, növeli az eredményességet. Egyértelműen állíthatjuk, hogy nincs olyan személy vagy intézmény, akinek/amelynek nincs szüksége a kapcsolatokra. Egyéni szinten a kapcsolati háló hiánya elmagányosodáshoz, intézményi szinten elszigetelődéshez vezethet, és mindkét esetben jelentősen csökken a hatékonyság és az eredményesség.

A modern munkavégzésben ma a legfontosabb tőke a kapcsolati tőke- legyen szó üzletről, vállalkozásról, civil szféráról. Minél több hálózatnak vagyunk tagjai, annál sikeresebbek lehetünk, annál biztosabb, hogy a problémáinkra a hálózataink tagjainak segítségével megoldást találunk. Egyik jellemző ezeknek a kapcsolatoknak, hogy hogy nem csupán munkahelyi, üzleti tartalmuk és céljuk van, hanem személyes vonatkozásúk is. A kapcsolatokba időt és energiát kell fektetni, a hálók tudatos karbantartásának elmulasztása komoly hiba.

Minden ismerős potenciális információhordozó, és ne feledjünk el a partnerünk fejével gondolkodni. Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy kikben bízhatunk, kire számíthatunk. Időt kell szánni arra, hogy időről időre felhívjuk ismerőseinket néhány szóra, illetve írjunk rendszeresen rövid e-maileket a kapcsolat életben tartása érdekében. Késő, ha akkor jut eszünkbe valaki, amikkor épp szükség van rá. Emellett arra is figyelni kell, hogy a hozzánk érkező üzenetekre gyorsan reagáljunk. Íratlan szabály, mely szerint 36 órán belül illik választ adni, és ezt tanácsos betartani, ha kapcsolati hálónk életben tartását fontosnak tartjuk. „A kapcsolati háló mindig oda-vissza működik, de a szívességbank soha nem számolható el egy az egyben értékben”- hangsúlyozta a meghívott.

Ciucur Losonczi Antonius