„Hogyan tudjuk életté tenni a nevelést?”

Legyen az ember pedagógus, avagy szülő, bizonyára sokan találkoztak a „százszor elmondtam, mégsem működik” jelenségével. A nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceumban péntek délután Uzsalyné Pécsi Rita pszichológus tartott nagy sikerű előadást a témában.

Az oktatási rendszer – Magyarországon, de Romániában is – a legnagyobb hangsúlyt a kognitív készségek fejlesztésére helyezi, vagyis az ismeretalapú, lexikai tudásra, 92%-ban az IQ-t fejleszti. Pedig a tárgyi tudás nem elégséges az életben való boldoguláshoz: nem mindig az iskolai versenyek első helyezettjei válnak sikeres felnőttekké, a magas IQ mellett ugyanis szükség van az EQ-ra is, vagyis az érzelmi intelligenciára, hiszen ettől függ a probléma- és konfliktus-megoldási készségünk, az egymás közötti sikeres kapcsolatteremtés. Ugyanakkor a tanítás sem működik jól, ha az csupán a száraz ismeretátadásra alapul, ugyanis bár az oktatási felmérések középpontjában többnyire a tárgyi tudás áll, a memória kapacitását, az akaratot, a tanulás, a logikai gondolkodás sikerességét mérik, a felmérések végén mégis megjegyzik: „feltéve, ha az érzelmek támogatják” – mutatott rá a pszichológus. Tanár-diák kapcsolatban is szükséges tehát az érzelmi ráhangolódás, a hosszú távú memóriába ugyanis az kerül be, amihez érzelem, élmény kapcsolódik.

„11 mm vs. 16 km”

A tudatos és tudatalatti összehasonlításában, ha azt átfordítanánk hosszmértékekre, hatalmas különbségeket kapunk: míg a tudatos rész, amelyben az érzelmekkel nem lehet mit kezdeni, 11 milliméter, addig a tudatalatti rész, ahol érzelmi hálózatok futnak, ahol az egész személyiségre hatni lehet, 16 km – emelte ki az előadó. A kognitív készségek, amellyel az oktatási rendszer foglalkozik, ebben az előbbi, 11 milliméterben találhatóak. A döntéseink 70%-át ugyanakkor nagymértékben befolyásolják érzelmeink, életünk pedig csupa döntésekből áll, tehát az érzelmi intelligencia fejlesztésére sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a mostaninál. A pszichológus ugyanakkor arra is kitért, hogy a rossz szokások ellen nem lehet azzal takarózni, hogy az például „családi vonás”, ugyanis a negatív adottságok is kiigazíthatóak éppen az érzelmi intelligencia fejlesztésével. Érzelmeket előállítani akaratlagosan azonban semmiképpen sem lehet, az érzelmi intelligencia éppen ezért közvetetten fejleszthető, nem használ az „úgy legyen, mert én azt mondtam”. A mese az egyik ilyen közvetett eszköz, hiszen a mesehallgatás során a gyermek élményekkel gazdagodik, a tudatalattiba pedig olyan ki nem mondott tanulságok raktározódnak, aminek a későbbiekben nagy hasznát veszi az élet viszontagságaiban, problémahelyzetekben. A hétfejű sárkánnyal megküzdő legkisebb hős erőt adhat például egy matekpélda „legyőzésében”, a kitartás fontosságának tudatosításában, de általa azt is bevésheti a hallgató, hogy a probléma akkor van megoldva, ha „levágtad a sárkány mind a hét fejét”. Jézus sem véletlenül beszélt példázatokban tanítványainak, hiszen egy történet tanulsága jobban megmarad az emberek fejében – ha úgy tetszik, tudatalattijában – még ha azt nem is magyarázzák hosszasan. A sikeres tanulási folyamat (egyrészt) tehát az élmény-tapasztalat-azonosulás hármasságában rejlik.

A kíváncsiság nevelhető

Az előadás során szó volt továbbá arról is, hogy a kíváncsiság, a nyitottság, a motiváltság olyan készségek, amelyek nevelhetőek, és nem szabad hagyni, hogy a kíváncsiság ajtaja „becsukódjon” egy gyerekben. Továbbá a szociális készségek is fejleszthetőek például a játék által, amely során vezetést, empátiát, az együttműködés készségét sajátíthatják el. A sok humorral fűszerezett, ugyanakkor építő jellegű előadásban az előadó arra is rámutatott, hogy például egy anyának is egy üzleti csúcsvezető tulajdonságaival kell rendelkeznie, még akkor is, ha nem kimondottan vezető-típus: egy nehezen induló reggelen ugyanis a problémamegoldási készségei mellett vezetői, időmenedzselési, konfliktusmegoldói készségeit kell bevetnie.

A közel háromórás előadáson szó volt továbbá többek között arról is, hogy korunk egyik legnagyobb problémája (a közömbösség mellett) az, hogy igazán már vágyakozni sem tudunk: a gyerek mindent megkap, ezért nem tudja értékelni azt, ha valami után várni kell, nincs kitartása valami mellett.

Jobb és bal agyfélteke

Az érzelmi intelligencia fejlesztésének sikeressége abban rejlik, hogy mennyi lehetőséget adunk a jobb agyféltekének, a kreativitásért, humorérzékért felelős agyfélteke segítségével ugyanis olyan kimondhatatlan érzelmeket is kifejezhetünk a tánc, a rajz, a zene által, amelyek benn maradva romboló hatásúak. A jobb és a bal agyfélteke nem működhet külön-külön, közöttük kapcsolat szükséges, a jobb agyfélteke pedig pszichés energiával tölt fel, ami a bal agyféltekére is jó hatással van.

János Piroska