Krisztus Királyt ünnepelték

A katolikus egyházi évet Krisztus Király ünnepe zárja, amelyet XI. Piusz pápa rendelt el 1925-ben. Vasárnap délben Böcskei László megyés püspök mutatott be szentmisét a nagyváradi Székesegyházban.

Bevezetőjében Böcskei László megyés püspök arra hívta fel a figyelmet: egy aránylag új ünnepről van szó, melyet XI. Piusz pápa rendelt el, de ha visszagondolunk, akkor sokkal mélyebb gyökerei vannak, hiszen már 325-ben, a niceai zsinaton arról folyt a vita, hogy kicsoda Jézus Krisztus? És ez a kérdés aktuális ma is: Krisztus ugyanazt kell jelentse tegnap, ma, holnap és mindörökké számunkra, az igazi élet forrását. Az ünnep elénk tárja ezt az igazságot, hogy ne engedjük magunkat megtéveszteni, és hűségesek maradjunk az Úrhoz.

Az evangéliumi részlet Szent Máté Könyvéből hangzott el. Homíliájában Böcskei László arról beszélt, hogy az egyházi évet lezáró ünnep rámutat arra a valóságra, amit nap mint nap megtapasztalunk, többé-kevésbé átélünk és értelmezünk annak függvényében, ami fontos nekünk, prioritás. Vannak ugyanis olyan normák, melyek keretet nyújtanak az életünknek, a történéseknek, és amelyek segítségével a kibontakozás felé haladunk a célba érés reményében. Ezek a törvények meghatározzák a személyes magatartásunk kialakulását, mely a helytállásban éri el kiemelkedő végpontját, amikor felismerjük azt, hogy az életünk akkor lehet sikertörténet, ha harmóniában van azzal, aki mindezt kigondolta. Ha viszont a szabályok felé emelkedünk, akkor annak önkényeskedés, önzés és korlátok közé szorítás lesz a vége. Ezért van az, hogy a világ látszólagos fejlődése ellenére még a gazdagok is sokszor veszélyben érzik magukat, nincs biztonságérzetük. Szükség van egy tekintélyre, amelynek hatásai abban mutatkoznak meg, hogy segít azonosulni a szabályok meghatározta feltételekhez.

Tekintély

A hatalmassághoz való igazodás járhatóbbá teheti az utat, nem mindegy azonban, hogy ki az a tekintély, akit választunk, ez egy olyan döntés, mely a szabadságunk felvállalását és a felelősségünk gyakorlását is jelenti egyszerre. Krisztus Király mellett kell döntenünk, hiszen ő úgy szólítja meg az embert, hogy jelzi: Isten tervének részei vagyunk, tovább kell vigyük a teremtés művét. Értékelésre és mérlegelésre szólít fel, de nem fenyegetően, hanem azt sugallva, hogy tudnunk kell élni azzal a belső erőnkkel, melynek nem forrásai, hanem befogadói vagyunk, és lépéseink minden pillanatában élővé kell tegyünk a kapcsolatot Istennel és az embertársainkkal.

Krisztus Király uralkodói trónjának hatalmi jelvényei az együttérzés megnyilvánulásának sokfajta formái, mellyel felsegít a mélységekből, hogy megközelíthessük a segítségével a minket szerető Istent- nyomatékosította a megyés püspök. Tartalmakban és eseményekben gazdag egyházi évet zárunk, a gyökereinkhez való visszatéréssel, hagyományaink gyakorlásával önmagunkra ismerhettünk, megtapasztalhattuk azt, hogy a növekedésünk az Istennel való találkozásunk következménye, és a tőle való elpártolás reménytelenséghez, céltalansághoz vezet. Nem csendéletet éltünk, hanem mélységet jártunk be, hogy mi is a magasságba szárnyaljunk- tette hozzá az egyházi elöljáró.

Ciucur Losonczi Antonius