Kormányellenes tüntetés Váradon is

Vasárnap este ismét tüntetés volt Nagyváradon is, akárcsak az ország számos más városában. Ismét a Szent László téren gyülekeztek a demonstrálók, akik a PSD-kormány igazságügyi és adóügyi tervei ellen tiltakoznak.

A mostani tüntetéssorozat eddigi legnagyobbjának szánták a szervezők a vasárnap esti demonstrációt. A szervezők szerint mintegy négyszázan, az én helyszíni becslésem szerint kétszázan ott is voltak. Sőt, vélhetően még többen lettek volna, ha nem szól közbe az esős idő. A tiltakozók az Oradea Civică Egyesület szervezésében a főtéren demonstráltak, a szakadó esőben, majd a városközpontban menetelve is hangoztatták követeléseiket. Az adóügyi és igazságügyi törvények módosítása mellett sokan immár a PSD-ALDE kormány távozásáért is skandáltak. Több résztvevő lapunknak így összegzett: "Ez év elején már próbálkozott a PSD az igazságügy kezének megkötésével. Akkor sikerült nagy tüntetésekkel megakadályozni azt. Ám már akkor voltak olyan hangok, hogy újra meg fogják próbálni, és most épp ez történik, vissza akarják fogni az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző szervek munkáját. Ez ellen is tiltakozunk, de a polgárok anyagi helyzetét is negatívan befolyásoló gazdasági döntéseik ellen is". A transzparenseiken olyan jelszavak voltak olvashatóak, mint ,,Független igazságszolgáltatást! ”, ,,Dragnea , takarodj!”, ,,Mi adózunk, ti loptok!”, ,,PSD – a vörös pestis”.

Ellene vannak

Előzőleg, az országos tüntetésekkel párhuzamosan több mint háromezer bíró és ügyész írta alá azt a beadványt, amelyben az igazságügyi tervek visszavonását kérik Mihai Tudose kormányfőtől és Tudorel Toader igazságügyi minisztertől. A Romániai Bírák Fóruma által megfogalmazott beadványban azt kifogásolják, hogy a tervezetet a szakmai szervezetekkel és a civil társadalom képviselőivel való előzetes egyeztetés, illetve bármiféle hatástanulmány készítése nélkül terjesztette elő a PSD. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedvezőtlenül véleményezte a tervezetet, miután a bírák és ügyészek szakmai szervezetei szavazással elutasították a javasolt módosítások jelentős részét. Azáltal ugyanis, hogy politikai ellenőrzés alá vonnák az igazságszolgáltatást, és megengedhetetlen mértékben szélesítenék a szakminiszter hatáskörét, az 1989 előtti időkbe vetnék vissza a román igazságszolgáltatást – áll a dokumentumban. A módosítócsomag értelmében kiiktatnák az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából, és egyszerűbbé tennék a hibás ítéletet hozó bírók felelősségre vonását - bár szakbizottsági szinten a PNL-nek állítólag ezt sikerült nemlegesen véleményeztetnie a parlamentben. A javaslat értelmében a legfőbb ügyészt, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) és a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) főügyészét a CSM ügyészségekért felelős tagozata nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára. A főügyészek mandátuma a jelenlegi három helyett négy évre szólna, a legfelsőbb bíróság vezetőjének kinevezése pedig az államfő javaslatára történne. Az eddigi gyakorlat szerint a főügyészeket az államfő nevezte ki az igazságügy-miniszter javaslata alapján, a CSM pedig csupán véleményezési joggal bírt. A módosítások három törvényt érintenek: az ügyészek és a bírák jogállását, az igazságügyi rendszer megszervezését, valamint a CSM működését szabályozó törvényeket. Növelnék az ügyészek és bírák esetében az előléptetéshez szükséges szolgálati idő időtartamát: bírák és ügyészek esetében ez hét évre nőne, míg a DNA és a DIICOT ügyészei esetében nyolc évre. A DNA és a DIICOT mellett létrehoznának egy húsz ügyészből álló ügyosztályt is, amely a két szervezet tagjai által elkövetett bűncselekmények felderítésével foglalkozna. A kormánykoalíció szerint minderre részben az ügyészek túlhatalma miatt van szükség. Az ellenzék és civil szervezetek viszont úgy látják, hogy saját korrupt politikusaik védelmében változtatnának a törvényen. Az igazságszolgáltatási törvény módosításáról szóló javaslatot az Európai Unió és több külföldi nagykövet is aggályosnak tartja.

 Szeghalmi Örs