Kiállítás nyílt a kun legyőzéséről

Szerda este Athleta Patriae - válogatás a kun legyőzésének erdélyi falkép ábrázolásaiból címmel Magyari Hunor székelyudvarhelyi fotográfus fényképeiből nyílt kiállítás a nagyváradi római katolikus Püspöki Palotában.Szent László király egyike a legismertebb magyar szenteknek. Kultusza, ennek képzőművészeti lenyomatai a Kárpát-medence szinte minden vidékén feltűnnek a középkortól egészen napjainkig. László király 13-15. századi képzőművészeti ábrázolásai közül a Sancti reges Hungariae hármas tagjaként, illetve az elrabolt lány megmentésének legendájában jelenik meg a leggyakrabban.

A kun vitézzel folytatott párviadal motívumának népszerűsége nem véletlen, ugyanis ez a párviadal túlmutat két vitéz minden szempontból hősi összecsapásának képi ábrázolásán. Szimbolikusan a kereszténység, azaz a jó, az erkölcs, a fény időtlen győzelmét örökíti meg a pogányság, vagyis a rossz, a sötétség felett. Ebben a kozmikus küzdelemben vehet részt szemlélőként a látogató, aki a középkori Erdély freskóinak tolmácsolásában nézi végig az egykori küzdelemnek a kor elképzeléseit tükröző, művészi ábrázolásait.

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség által szervezett kiállítás megnyitóján Csorba Sándor levéltáros köszönetet mondott a Magyar Néprajzi Múzeumnak, különösen Tasnádi Zsuzsának. Arra hívta fel a figyelmet: a legenda alapját az 1068-as kerlési (cserhalmi) csata képezi, amikor is Salamon király Géza és László hercegekkel legyőzte az északról betörő besenyőket, a monda szerint kunokat. Fontos tény, hogy Szent László király két, a 12. század utáni legendájában ez még nem szerepel, először a 14. századi krónikákban olvashatjuk a történetet. A kialakulása és a falfestészetben való elterjedése valószínűleg összefüggésbe hozható a tatárok 1285-ös, második betörésével.

Ikonográfia

Az ikonográfiai ábrázolás a 13. században formálódott, feltehetően Károly Róbert királyi udvarából terjedt el a teljes Kárpát-medencében. A templomok falára festett legendaciklusok a 14. század elejétől egészen a 15. század végéig tartó intervallumra keltezhetőek. A legenda ábrázolásai napjainkban mintegy 40-50 templomban ma is láthatóak, esetenként csak ezek töredékei. A teljes ciklus hat, de legkevesebb három jelenetből áll, a legritkábbak a kivonulás és a pihenés jelenetei. Különösen fontos, hogy a kutatás mostani állása szerint ezek a falképek kizárólag a Kárpát-medencében, a korabeli királyság területéről ismertek.

A Székelyudvarhelyről érkezett Magyari Hunor röviden annyit mondott: ő nem a szavak embere, inkább a képek beszéljenek helyette, és arra kért mindenkit: ha tehetik és van idejük, látogassanak el azokba a templomokba, ahol eredetiben megtalálhatóak.

Ciucur Losonczi Antonius