A turizmus a gazdaság egyik húzóágazata

Október 20-án, pénteken Együttműködési lehetőségek Magyarország és Románia turizmusában címmel szervezett konferenciát és b2b találkozót a nagyváradi vár G épületében a Magyar Nemzeti Kereskedőház nagyváradi irodája. Már tíz nappal a kezdés előtt beteltek a helyek.A rendezvény lebonyolításában az MNKH partnerei voltak: Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Bihar Megyei Magyar Vállalkozónők Egyesülete, valamint a Vár és Várostörténeti Múzeum.

Sárközi Zoltán, a Magyar Nemzeti Kereskedőház nagyváradi irodavezetője köszöntőbeszédében kifejtette: az utóbbi időben féléves rendszerességgel konferenciákkal, b2b-típusú találkozókkal, KKV-k számára szervezett rendezvényekkel igyekeztek a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat erősíteni, elmélyíteni, arra törekedve, hogy a kiemelt minőséggel és hozzáadott értékkel rendelkező magyarországi termékek és szolgáltatások a romániai piacon könnyebben tudjanak érvényesülni. Szándékuk, hogy azokat a gazdasági falakat, melyek a Kárpát-medencében esetleg léteznek, lebontsák azért, hogy minél gördülékenyebb legyen az együttműködés. „Úgy érezzük: azokat a gazdasági lehetőségek, melyeket Románia kínál a befektetőknek, nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezt bizonyítják az utóbbi időszak jó eredményei, azok a megvalósítások, melyeket partnereink ehhez hasonló együttlétek alkalmából tudtak tető alá hozni például az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban”- közölte. Hozzátette: akik pedig nyomon követték az elmúlt napokban a médiában az anyaországi fejleményeket, azok azzal szembesülhettek, hogy a szervezők jól ráéreztek arra, hogy a turizmust helyezték górcső alá, mert akárhogy is nézzük, ez az ágazat sikerre van ítélve mindkét országban. Meglátásában főleg a román oldalon van mit behozni, ehhez kérte a jelenlevők segítségét, a magyarországi vállalkozásoknak, KKV-knak, desztinációknak és önkormányzatoknak, mindazoknak, akik fantáziát látnak abban, hogy romániai vendégeket fogadjanak, utakat értesítsenek itteni utazási ügynökségeken keresztül.

Delorean Gyula, Bihar megye alprefektusa azon meggyőződésének adott hangot: a turizmus sokkal több egy egyszerű gazdasági tevékenységnél, ugyanis önismeret, megismertetés és a közös történelem ismerete egyidőben. Megjegyezte: sajnálatos módon jelen pillanatban összesen csupán 28 százaléka utazik a romániai lakosságnak külföldre látogatóba, nyaralni, jól érezni magát, holott főleg két szomszédos országnak a népessége sokkal hangsúlyozottabban kellene részt vegyen az ilyen fajta tevékenységekben. Úgy fogalmazott: a turizmust a mostaninál magasabb szintre kellene emelni, a MNKH váradi irodája pedig, mely látványos sikereket ért el más ágazatokban, e téren is közreműködhet, hiszen egy olyan szolgáltatássorozatról van szó, melyet kár lenne figyelmen kívül hagyni, és ha erre is fókuszálnak, akkor az említett 28 százalékos arány lényegesen feljebb módosulhat. Aláhúzta: az RMDSZ-es vezetésű Megyei Tanács által végrehajtott repülőtérfejlesztésnek köszönhetően a tavalyi évhez képest majdnem két és félszer több romániai turista repült el Nagyváradról, és ez a szám még több lehet a jelenlevők segítségével főleg akkor, ha a szolgáltatások elérhető áron lesznek.

Időszerű

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja hangsúlyozta: a konferencia témaválasztása nem is lehetett volna ennél időszerűbb, hiszen a napokban Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a turizmust nevezte meg a magyar gazdaság egyik húzóágazatának, és részletesen beszélt arról, hogy a szélesebb összefüggésrendszerben miként kell elemeznünk, kiaknáznunk az ebben rejlő lehetőségeket. Kijelentette: Magyarország turisztikai vonzerejét a sport, a kultúra és az egészséges környezet adja. Az idegenforgalom közelebb visz egymáshoz, jobban megismerjük egymást, az értékeinket, a közös történelmünket. Elősegítheti akár saját magyarságképünk pontosítását is, a turizmusnak tehát egyaránt van gazdasági és kulturális hozadéka, ha ügyesen csináljuk.

A diplomata emellett azt is nyomatékosította: a Magyar Kormány úgy döntött, hogy a turizmus fejlesztésére minél eddiginél nagyobb összeget kíván fordítani, azaz 2018-ban több mint 53 milliárd forint áll majd a turisztikai szolgáltatások rendelkezésére pályázatok formájában, illetve ugyanakkor az ágazat szerkezete, technikája, irányítása is átalakult. „Célunk és kötelességünk is egyben, hogy ez a turisztikai fejlődés Magyarország határain túl, a Kárpát-medence térségében is továbbgyűrűzzön, és az egész régió legyen népszerű a turisták körében”- fogalmazott. Hozzátette: 2016-ban Magyarország esetében Románia volt a 8. legnagyobb turisztikai küldőország, Magyarország pedig a legfontosabb romániai küldőországok rangsorában az 5. helyet foglalta el, csupán Németország, Izrael, Olaszország és Franciaország előzték meg.

Biró Rozália, a Bihar Megyei Magyar Vállalkozónők Egyesületének alapítótagja gratulált a helyszínválasztásért. Szerinte napjainkban, ha nem is úgy, ahogy a második bécsi döntés után, de ismét van magyar világ nálunk, hiszen számtalan lehetőség van arra, hogy együttműködjünk, együtt éljünk, és úgy éljünk meg a jelent, hogy együtt legyen közös jövőnk, nem mások ellen, hanem a magyar közösségért, megfelelő érzelmi háttérrel.

Szakmai előadások

Szakmai előadásokat tartottak: Székely Róbert miskolci polgármesteri biztos, Darvas Judit, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. magyarországi divízió vezetője, Schvéd Norbert, a MÁV Nosztalgia Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Görög István, a Pákozdi Katonai Emlékpark ügyvezető igazgatója, Angela Lupşea, a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum igazgatónője, valamint dr. Bántó Norbert, a Bihar Megyei Turisztikai Desztináció Menedzsment Ügynökség igazgatója.

Ciucur Losonczi Antonius