Mária: az igenek anyja és ablak Istenre

Augusztus 15-én este, Nagyboldogasszony napján tartották a nagyváradi Székesegyház búcsúünnepét, melyen az egyházmegyén kívülről, illetve Magyarországról érkezett zarándokok is részt vettek. A szónok Serfőző Levente szeged-csanádi általános helynök volt.

Bevezetőjében Exc. Böcskei László nagyváradi megyés püspök hangsúlyozta: Nagyboldogasszony napján a Mária-tisztelet különleges formája kerül előtérbe, amit az is jelez, hogy az ünnepet megelőző napokban zarándokok tömege indult útnak. Azonban nem céltalanul bolyonganak, hanem azért haladnak, hogy megkeressék, megtalálják azt, aki képes arra, hogy hozzájáruljon ahhoz, segítsen nekik abban, hogy az életük jobb és tökéletesebb legyen. A mennybe felvett Szűzanya ugyanis azt az életképet képviseli, mely a jövőbe mutat. Ezt szeretnénk mi is átélni, mely nem a magába zárkózásról szól, hanem az e világi dimenziókon túlmutatva, Istent keresi.

Imádkozzunk azért, hogy bennünk is meglegyen ez a belső óhaj, hogy el tudjuk indulni, kimozdulni a megszokottból, merjük vállalni Isten jelenlétének megtapasztalását. A mai nyugtalan, veszélyekkel teli világban nagy szükség van arra, hogy ilyen emberekké váljunk, nyitottak Isten tervének megvalósítására, hogy szeretet, béke és öröm legyen- nyomatékosította az egyházmegye főpásztora.

Szövetség

Az evangéliumi részlet Szent Lukács könyvéből szólt. Az amúgy váradi származású Serfőző Levente szeged-csanádi általános helynök elmélkedésében arra hívta fel a figyelmet: a Mária iránti tisztelet az első Pünkösd óta, vagyis az egyház születésének pillanatától kezdve jelen van a krisztusi közösség életében. Visszanyúlik tehát a bibliai időkre, hiszen Mária is jelen volt az első Pünkösdkor, várta az apostolokkal együtt a megerősítést. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a tisztelet kétszeres. Nemcsak úgy imádkozzunk hozzá, mint Isten anyjához, hanem mint nemzetünk védőszentjéhez is. Szent István ugyanis éppen Nagyboldogasszony napján emelte fel a koronát, ajánlotta fel Máriának az országát, a magyar egyházat, a nemzetet, és ez a szövetség napjainkig is tart. Mária népünk pártfogója, a koronában „benne vagyunk” mindannyian, mint részei ennek a szoros, szétszakíthatatlan köteléknek. Fontos megtartani ezt a hűséget, kitartani ebben a bizalomban, annál is inkább, mert a kinyilatkoztatás óta tudjuk, hogy Isten is kitart mellettünk, hűséges hozzánk. Mária ezer éve közbenjár értünk, mi pedig ezer éve tiszteljük őt, imádkozunk hozzá.

Arról is beszélt a szónok: Mária fontos feladatot, szerepet kapott az üdvtörténet során, abban a folyamatban, melyben Isten szeretne elvezetni a vele való végső találkozás pillanatáig minket, mint egyént, illetve a népünket, és az egyházat is, hogy teljes közösségben lehessünk vele. És Mária Isten eszköze, Krisztus prófétája és tanúja, bemutatja: ki az, aki születni és érkezni fog, hogy minden földi hatalmat ledöntsön.

Tanulhatunk

A II. Vatikáni Zsinat leszögezte, hogy Mária a mi szószolónk, segítőnk, oltalmazunk, közvetítőnk, és ez nem egy 20. századi teológiai szülemény, hanem visszanyúlik az ókeresztény századokba. A kegyelem hordozója és közvetítője az Isten részéről az ember felé, a mennybe vétele pedig arról tanúskodik, hogy Istennel való közösség egy valódi, beteljesített ígéret. Isten azonban nemcsak Máriának adott jeleket, hanem nekünk is. Egyszerre érkezik kívülről és belülről is az életünkbe, a kérdés az: mi hajlandóak vagyunk-e rá, hogy megértsük és kibontakoztassuk az üzenetét. Mária ebben példaképünk kell legyen, hiszen nem kért gondolkodási időt, vagy keresett kifogásokat, hanem tudta, hogy ki hívta meg, kinek mondja ki igenét az imádságos életben. A hite nem egy passzív elfogadása volt annak, hogy Istennek terve van velünk. „Mária cselekvő Krisztus-hívő volt, az igenek anyja, ablak Istenre. Három dolgot tanulhatunk tőle: valamennyiünknek szükségünk van arra, hogy megújítsuk az Istennel való kapcsolatunkat, az imádságos életünket, gondoljuk át a saját hűségünket és a küldetésünk lényegét, valamint mi is legyünk Isten emberei”- tanácsolta a szeged-csanádi vikárius.

A méltóságteljes ünnepi hangulat megteremtéséhez a csodálatosan szép virágkompozíciók, valamint a Szent László Ének- és Zenekar közreműkődése is hozzájárult.

Ciucur Losonczi Antonius