Falugazdász: új foglalkozás, (még) keveseknek

Az ÉGE tájékoztatón ismertette a gazdaszervezet részvételét és tevékenységét a Kárpát-medencére kiterjesztett falugazdász programban, illetve a 2017-es Magyarok Kenyere mozgalom eseményeit.Tudja ön, mi az a falugazdász? A legtöbben még nem tudják, többek között azért sem, mert ez ritka foglalkozás egyelőre. Ilyen Romániában nincs is, hivatalosan, Magyarországon viszont van – és immár itt is terjed. Erről is beszélt Csomortányi István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) ügyvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Kérdéseinkre elmondta: Romániában hivatalosan nincs falugazdász foglalkozás, hanem a mezőgazdasági hivataloknál, kifizető ügynökségeknél vannak hasonlóval foglalkozó személyek. A magyarországi minta alapján azonban vagy 2 éve immár az itteni magyar közösségekben is kezdenek ilyen tevékenységet űzők lenni. Ez kvázi főállás, és a magyar állam pénzeli, valamint támogatja tanácsokkal és kapcsolati tőkével is őket, a román nem. Eddig egy volt Bihar megyében, ám ősztől két ilyen gazdász lehet: Laskovics István az Érmellékért felelős, Borsi Levente pedig a Hegyközért lesz az. Mindketten a PKE-n végeztek, a Debreceni Egyetem kihelyezett mezőgazdász szakán. Nemrégiben Alcsútdobozon volt képzés a falugazdászoknak. Itt elhangzott, hogy ez is a határon túli gazdaságfejlesztési intézkedések része.

Magyarországon mintegy 1000 fős szervezetről beszélhetünk munkavállalói oldalon, ha falugazdászok a téma, továbbá közel 100 választott tisztségviselő is napi szinten vesz részt a szakmai munkában. Minden megyeszékhelyen található igazgatóságuk. A falugazdász és a tanácsadó ugyanaz a személy, a falugazdászok a tanácsadók. A legfontosabb tevékenységük a gazdálkodók tájékoztatása és segítése az uniós támogatások megszerzésében. Az anyaországban számottevően nem bővítik már a falugazdászok létszámát.

Magyarok kenyere

Szóba került még a Magyarok kenyere rendezvény is. Ez augusztus 20-hoz, az új kenyér ünnepéhez kapcsolódó program, mely kifejezi a magyar nemzet összetartozását és jelentős a karitatív szerepe is. A program keretében Magyarország összes megyéjéből és sok településéről, valamint a Kárpát-medence magyar lakta területeiről összegyűjtik a felajánlott búzát, majd az ünnepélyes összeöntés és őrlés után készítik el az augusztus 20-i ünnepi kenyeret Pécsett. A programot Korinek László pécsi jogászprofesszor kezdeményezte 2010-ben, amikor Pécs Európa kulturális fővárosa volt. Az Érmelléki Gazdák Egyesülete harmadik éve vesz részt ebben. Mint a tavalyi akció zárultakor már megírtuk, akkor 4,6 tonna búza gyűlt össze, csak Bihar megyéből, 59 gazdától. Az idei adatokat természetesen még nem tudni, sőt most van még csak az idei meghirdetés. Összesen 20 Bihar megyei településről adományoztak tavaly. Az aratás környékén adományozott búzát az itteni szervezők maguk őröltetik meg, és árvaházaknak juttatják, ugyanakkor jó pár nagy kenyeret is süttetnek belőle, amelyeket pedig egyházaknak adnak, főleg reformátusoknak, ugyanis ott az úrvacsorához jól jön.

Gyűjtőpontok

A Magyarok Kenyere program Bihar megyei gyűjtőpontjai: Hegyközcsatár – Bíró Ferenc portája (tel. 0721–592–767); Bélfenyér – Zahari Jakab portája (tel. 0741–233–803); Érsemjén – Ványi Attila portája (tel. 0740–040–359); Paptamási – Oláh József portája (tel. 0735–334–344); Szalacs – Rencsik Ferenc, Érmelléki Gazdák Egyesületének irodája (tel. 0762–625–158); Nagyváradon, a Kálvin János utca 1-es szám alatt, az Erdélyi Magyar Néppárt irodájában (tel. 0762–248–691). Egyéb, gyűjtésre vonatkozó információ: Laskovics István, tel. 0756–530–912.

Szeghalmi Örs