2017.06.19. 11:12

EU: az eurokriticizmustól az eurófóbiáig

Szombat délelőtt az Európai Unió múltja, jelene és jövője volt a témája annak a két előadásnak, melyek a székelyhídi polgármesteri hivatal dísztermében hangzottak el a Városnapok keretében.

Szabó Ödön történész, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke Eurokriticizmustól az eurófóbiáig, avagy az Európai Unió jövője címmel tartott előadást. Felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet: az EU jelenlegi állapota, ahova eljutottunk, egy fejlődési pályának köszönhető, és rajtunk múlik, hogy hova tartunk. Amúgy a történelemben mindig léteztek szövetségek (közösségeken belül, városoké és államoké), melyek létrejötte különböző tényezők eredménye. Ennek megfelelően voltak kényszerszövetségek, melyek egy háborút követő döntési mechanizmusok, nagyhatalmi megállapodások eredményeként jöttek létre. Ilyen helyzetben voltak a kelet-közép-európai szocialista államok. Ugyanakkor beszélhetünk érdekszövetségekről is, amikor bizonyos országok valamilyen érdek mentén álltak össze. Ez történt a gazdasági természetű Szén- és Acélközösség/Montánunió kigondolásakor. Az Európai Unió pedig egy értékszövetség, mivel az alapító atyák olyan közös értékeket próbáltak megjelenteni, mint a piaci alapú gazdaság, verseny, szabadságjogok. Emellett létezik még politikai szövetség is, ez irányba próbál tendálni az EU. Amúgy Európában az Unióhoz hasonló szövetségek korábban is léteztek, mint például az Osztrák-Magyar Monarchia, ahol három terület tartozott közös felügyelet alá: a pénzügy, a hadügy és a külügy. Az elmúlt időszakban efelé próbált elindulni az EU is azáltal, hogy megteremtette az eurózónát, lett külügyi biztos/főképviselő, és úgy tűnik, talán egységesül a honvédelem is, hiszen ez eddig tulajdonképpen a NATO kiszervezett feladata volt.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy nehezen megy a nemzeti értékek összehangolása, és mindenhol felerősödtek az Európai Unió-ellenes hangok. Az euroszkepticizmus legnagyobb eredménye a Brexit volt, mely ugyanakkor kijózanító hatással bírt. Ez mutatják a hollandiai és franciaországi választási eredmények, valamint Németországban is a két főesélyes teljes mértékben EU-párti- magyarázta a honatya. Szerinte a törésvonalak az EU nyugati és keleti része közt azért jelentek meg, mivel frusztráltságot okozott, hogy a volt szocialista államok egy politikai döntés következtében lettek tagállamok, és komprimáltan kapták meg mindazt, ami az EU-ban durván 60 évig bontakozott ki. „Ma az értékrendek vitája zajlik, egyházi, világi, állami érdekek mentén. A vita zajos, hiszen az értékek nem kvantifikálhatóak, de nem kell katasztrófát kiáltani. Az Európai Unió kritikája ugyanis tolerálható, a vitának helye van, viszont euroszkepticizmust normális kelet-közép-európai ember nem vállalhat fel”- jelentette ki a honatya.

Nemzeti közösségek

Winkler Gyula EP-képviselő EU a Brexit után címmel értekezett. Az erdon.ro-nak azt nyilatkozta: a 27-ek Európai Uniójának a jövője a legfontosabb kérdés, mely foglalkoztatja őket Brüsszelben. Nyilván sokat beszélnek a Brexitről, és ennek gazdasági hatásáról a költségvetésre, ami a kilépéssel várhatóan 17-18 százalékkal csökkenni fog, és ez nagy nyomást helyez a kohéziós, valamint a közös agrárpolitikára (KAP). A nyugati tagállamok részéről ugyanis olyan hangok jelentkeztek, hogy pontosan e két területet kellene kevésbé finanszírozni, ha kevesebb lesz a pénz. Ez viszont a mi érdekeinkkel ellentétes, hiszen a kohéziós alap egy olyan lehetőség, mely a nyugati tagállamok számára majdnem három évtizeden keresztül rendelkezésre állt, és a méltányosság elvén azt várnánk el, hogy a keleti tagállamoknak is forrást képezzen a fejlesztésekre. A KAP pedig mindig is talán az EU legvitatottabb politikája volt, hiszen egy redisztribúciós politika. „Megvannak az objektív okai is, hogy a keleti gazdák kevesebb pénzt kapnak, mint a nyugatiak, de nem fogadjunk azt el, hogy automatikus csökkentésről beszélhessünk”- közölte a politikus.

Megjegyezte: az EU jövőjét illetően azonban nem csak gazdasági vita zajlik, hanem egész egyszerűen azt kell majd megállapítani a következő esztendőkben, hogy merre tovább EU, milyen fajta EU-t szeretnénk? „Én úgy vélem, hogy erdélyi magyarként egyetlenegy választ lehet adni: egy olyan EU-t akarunk, amely a nemzeti közösségek uniója és a régiók uniója legyen. Ez az az építkezési modell, amit a szubszidiaritás szerint fel lehet építeni, a mi érdekünk pedig az, hogy Kolozsvár főváros legyen a régiók Európájában. Teljesen legitim és jogos az az elképzelésünk, hogy a saját szülőföldünkön akarunk olyan jövőt építeni, mely az identitásunk megőrzését is biztosítja, és mely megengedi, hogy a hagyományainkat, az épített és kulturális örökségeinket, erdélyi és partiumi jellegzetességeinket megtarthassuk a jövőben is. Fontos, hogy a maga saját komplexitásában, de sokkal gazdagabban és megalapozottabban tudjuk a magyar érdeket képviselni Brüsszelben, mely egy Kárpát-medencei magyar érdek kell legyen”- közölte.

Feltételes módban

„Én feltételes módban fogalmazok állandóan a Brexittel kapcsolatban. Teszem ezt azért, mert egyrészt láthattuk, hogy a tavalyi népszavazás egy nagyon közeli eredménnyel végződött, 52/48 százalékkal, másfelől pedig észlelhettük azt, hogy az a politikai kaland, melybe Theresa May bevitte a Konzervatív Pártot, és végső soron Nagy-Britannia választópolgárait, az egy nagyon értelmezhető eredménnyel zárult. Nem az történt, amit ő saccolt, vagy képzelt el, vagyis hogy megerősödik a pártja parlamenti többsége. Ezáltal nyilván a Brexitről szóló gyakorlati vagy technikai tárgyalások sorozata nem egy durva Brexitet tud előre vetíteni, hanem egy gyenge tárgyalási pozícióval induló Nagy-Britanniát látunk most az induláskor. Mindaz, ami ezután fog történni, valamilyen politikai legitimációra kell épüljön, és én ugyanakkor úgy látom, hogy az EU27 a vártnál sokkal felkészültebben várja ezeket a tárgyalásokat. Nagyon fontos, hogy úgy az EPP-nek- melynek az RMDSZ is a tagja-, mint az Európai Parlamentnek a prioritási listájának első helyén az állampolgárok érdeke szerepel”- közölte Winkler Gyula.

Ciucur Losonczi Antonius