Előadássorozat a Földanya törvényről a Posticumban

Június 5-én Nagyváradon tart előadást a bolíviai Földanya törvényről egy nemzetközi konferenciasorozat keretében prof. dr. Manuel Hurtado Durán, jezsuita szerzetes. A nagyváradi Posticum a Föld évét hirdette meg egy négy éves programkeretben.

A konferenciasorozatot a nagyváradi Posticum központ szervezi, melynek programigazgatója, dr. Nemes István tájékoztatta lapunkat az eseményről. Mint elmondta, a Posticum a Föld évét hirdette meg egy négy éves programkeretben. „Ennek a koncepciónak a célja, hogy az embernek a Földhöz, a természethez való viszonyát boncolgassa, a Földdel való sokrétű viszonyának a tudatosítása céljából. Ez a tudatosság többrétű: van egy művészeti oldala, van egy spirituális oldala, és most ehhez szeretnénk hozzátenni a környezetvédelmi és erkölcsi dimenziót” – fogalmazott Nemes István.

Földanya törvény

A programigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy Európában mind a társadalom viszonyulása a környezethez, mind pedig a jogalkotás elsősorban technikai jellegű. „Ezzel szemben mi kerestünk egy olyan modellt, hozzáállást a környezetvédelemhez, ami az ember viszonyulását próbálja megváltoztatni. Így találtunk rá a bolíviai Földanya törvényre, amely a modern jogtörténelemben első alkalommal ad jogokat a természetnek mint olyannak, az ökoszisztémát jogalanyként kezeli, és a bolíviai kormány ombudsmant rendel a természetnek. Ez a Földanya törvény az ősi amerindiai kultúráknak a természet iránti alapmagatartását ülteti át törvénybe. Ez az alapmagatartás az amerindiai kultúráknak a Földanya kultuszához kapcsolódik, amely a Földet, a természetet szakrálisnak tekinti. Kimondja továbbá, hogy a természet egy organikus egész, és amennyiben megfelelő tiszteletet tanúsítunk iránta, és amennyiben ez a tisztelet a bánásmódban is megnyilvánul, annyiban lehetséges a jobb életminőség, ami különbözik az európai kultúrában honos jobb életszínvonal fogalmától. Egy másik jelentős különbség az európai és az amerindiai szemlélet között az, hogy utóbbi az embert a természet részének tekinti, nem egy fölötte álló cselekvőnek, aki szabadon belenyúlhat, bármit tehet a természettel” – fejtette ki Nemes István.

Előadások

A programigazgató kifejtette, hogy a Posticum álláspontja szerint mind az európai, mind pedig az amerindiai szemléletre szükség van, hiszen szükség van a technikai inventivitásra és infrastruktúrára, de szükséges egy világos jogalkotás, amit ki kell egészítsen egy etikai-spirituális tartalom, amely magának a társadalomnak a gondolkodásmódját változtatja meg. A nagyváradi Posticum egy nemzetközi előadássorozatot szervez, amely öt helyszínen fog zajlani. Ennek első helyszíne Nagyvárad, itt június 5-én este hét órától kezdődik az előadás a Posticumban. A továbbiakban Kolozsváron (június 6., 18:30; BBTE aula magna), Miskolcon (június 7., 10:50; Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium), Budapesten (június 8., 18:30; Párbeszéd Háza) és Bécsben (június 9., 18:00; Jezsuiták Temploma/Alte Burse) tart előadást Manuel Hurtado Durán, bolíviai jezsuita szerzetes, professzor.

Az előadó

A meghívott előadóról Nemes István elmondta, hogy a Bolíviai Katolikus Egyetemen a szisztematikus teológia tanára, szakiránya a vallások teológiája. A professzor tanulmányait Párizsban végezte, doktorátusát a párizsi Centre Sévresben védte meg, kutató volt egy évig a Harvard egyetemen, továbbá a Center for The Study of World Religions (a Világvallások Tanulmányozásának Kutatóközpontja) vendégmunkatársa volt. Manuel Hurtado Durán előadásában beszélni fog a bolíviai Földanya törvény tartalmáról, az ország társadalmi-politikai háttérről, Bolívia ugyanis egy sokszínű világ, az ország lakosságának több mint a felét az indiánok teszik ki. Nemes István kifejtette, Bolíviának szocialista kormánya van, de az országon belül többféle politikai irányzat van, amelyek nem feltétlenül egyeznek jól egymással. A professzor fog beszélni a törvénnyel kapcsolatosan megfogalmazott kritikákról és kihívásokról is, arról, hogy mennyire alkalmazható a gyakorlatban ez a törvény, illetve hogy milyen területeken sikerült hatékonyan gyakorlatba ültetni, ugyanakkor teológiai és filozófiai reflexiókat is hozzá fog fűzni a témához.

Pap István