Elképzelés a homlokzatfelújítási patthelyzet feloldására

A nagyváradi önkormányzathoz letétbe helyezhetik a homlokzatfelújítási költségek rájuk eső részét azok az ingatlantulajdonosok, akik nem tudnak megegyezni a többi tulajdonossal az épület felújításról.

A nagyváradi önkormányzat a tavalyi év végén 236 ingatlan esetében rótt ki négyszáz százalékos többletadót azért, mert azok az épületek nincsenek megfelelő módon karbantartva. Ez a döntés 1020 magánszemélyt és 171 jogi személyt érintett. Adriana Lipoveanu, Nagyvárad főépítésze szerdán a témában tartott sajtótájékoztatón kifejtette, hogy százötven fellebbezés érkezett ezügyben a városhoz. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy egy épületet nem lehet részletekben felmérni, tehát nem mentesülhet a többletadó kifizetése alól az a tulajdonos, aki az épületben a saját tulajdonrészét felújította, mert a homlokzat a lépcsőházzal és a tetőzettel együtt közösen birtokolt területnek számít.

Differenciálás

Ezzel szemben lehet differenciálni az adók mértékét, és ezt a lehetőséget kihasználva siet a város azoknak a tulajdonosoknak a segítségére, akik a maguk részéről elvégeznék a homlokzatfelújítást, de a többi tulajdonos miatt erre nincs módjuk. Ők jelenleg csak úgy mentesülhetnek a többletadó kifizetése alól, ha minden tulajdonost sikerül meggyőzniük a homlokzatfelújítás szükségességéről, vagy úgy, hogy elvégzik a teljes homlokzatfelújítást saját költségen, majd pedig peres úton próbálják behajtani a pénzt a többi ingatlantulajdonostól. Itt kapcsolódott be a tájékoztatóba Eduard Florea, gazdasági igazgató kijelentve, hogy az elképzelések szerint mentesülhetnek a többletadó befizetésének kötelezettsége alól azok a tulajdonosok, akik rendelkeznek a homlokzatfelújítás költségeinek rájuk eső részével, és ezt a pénzt letétbe helyezik az önkormányzathoz. Ez az összeg speciális illeték formájában a helyi költségvetésbe kerül, amelyet az önkormányzat vagy a befizetők ingatlanainak, vagy a város ingatlanfelújítási programjában szereplő épületeinek a felújításra fordít majd. A befizetők tíz évig mentesülnek a többletadó kifizetése alól, tehát csak az alap ingatlanadót kell évente befizessék. Ha időközben a befizető ingatlantulajdonos megegyezik a többi tulajdonossal a homlokzatfelújításról, akkor visszakapja a letétbe helyezett pénzt. Ha pedig az önkormányzat dönt úgy, hogy azt az épületet újítja fel, amelynek egy vagy több tulajdonosa már letétbe helyezett pénzt erre a célra, akkor a teljes felújítás után megállapítják a minden tulajdonosra eső pontos költséget, és vissza is kaphatnak pénzt a befizető ingatlantulajdonosok, ha kiderül, hogy a felújítás rájuk eső költsége kisebb volt annál, mint amennyit korábban befizettek. A tervezet nincs még teljesen kidolgozva, így például nincs elképzelés arról, hogy mi történik a tíz év letelte után, amennyiben az eltelt idő alatt nem újítják fel a befizető épületét, és az sincs tisztázva, hogy mi történik abban az esetben, ha a pénzt befizető tulajdonos időközben el akarja adni ingatlanrészét: visszakapja-e a letétbe helyezett pénzét, vagy legalábbis annak egy részét, vagy sem. Ezért is fontos, mondta Eduard Florea, hogy minél többen tanulmányozzák a közvitára bocsátott javaslatot, illetve hogy részt vegyenek a június 8-án tartandó nyilvános közvitán.

Eljárás

Florea kifejtette, hogy a rendszer működtetésének első lépéseként meg kell állapítani azt, hogy mennyi pénzt kell letétbe helyezni. Ezért az érdekeltek először be kell nyújtsanak az önkormányzatnak igazoló dokumentumokat arról, hogy mennyi tulajdonrészük van az ingatlanban. A következő lépés az illető épületek homlokzatfelújítási költségeinek a megállapítása. Az épületeket a homlokzatfelújítás szempontjából három kategóriába sorolják aszerint, hogy nagyon komplex, közepes nehézségű, illetve különösebb nehézségekkel nem járó felújítási munkálatokat kell elvégezni, és a három különböző kategória alapján állapítanak meg három különböző négyzetméterenkénti felújítási árat. A homlokzatfelújítási költség megállapítása után az érdekelt ingatlantulajdonos nyilatkozatban egyezik bele abba, hogy befizeti a homlokzatfelújítási költség rá eső részét, és ezt az összeget november 30-ig be is fizeti. Ebben az esetben a jövő évtől már mentesül a négyszáz százalékos többletadó kifizetésének kötelezettsége alól. Ezzel szemben azok a tulajdonosok, akik semmit nem tesznek az ingatlan homlokzatának felújítása érdekében, jövő évtől már az Adó Törvénykönyvében megállapított maximális, 500 százalékos többletadóra számíthatnak.

Prioritás

A város ebben az évben tízmillió lejt különített el a homlokzatfelújítási programra, de ez az összeg további egymillió lejjel emelkedhet, amennyiben elfogadják a most ismertetett szabályzat-módosítást. Florea hozzátette, a váradi polgármesteri hivatal a maga során szintén befizeti a költségvetésbe az illetéket azon tulajdonrészei után, amelyek nem megfelelően karbantartott épületben vannak, annak ellenére, hogy közintézmények mentesülnek a többletadó kifizetése alól. Mint mondta, a város nem kötelezi magát arra, hogy azokon az épületeken fog dolgozni, amelyeknek a tulajdonosai letétbe helyezik a költségeket, noha elismerte, hogy a városnak morális kötelessége lenne azokat az ingatlanokat rehabilitálni, melyek felújítási költségének több mint ötven százaléka összegyűl ily módon. Ehhez kapcsolódva Adriana Lipoveanu megjegyezte, hogy az idén a Szent László és a Bémer téri, illetve a Fő utcai és a Zöldfa utcai épületek felújítása jelent prioritást a város számára, jövőre pedig a Városháza, a Rimanóczy (Iosif Vulcan) és a Kapucinus (Mosoiu) utcákon lévő épületek kerülnek sorra.

Pap István