Magyar önkéntesek az indiai fellegekben

Hétfő este a nagyváradi születésű Irimiás Balázs volt az Ady Endre Emlékmúzeum vendége, akinek az alapítványa tíz éve végez kultúramentő és oktató tevékenységet az indiai Himalájában.

A rendezvény apropóját az adta, hogy 175 évvel ezelőtt halt meg Dardzsilingben Kőrösi Csoma Sándor. Imre Zoltán, az Ady Endre emlékmúzeum vezetője arra hívta fel a figyelmet: Csoma tudós, kutató és nyelvész is volt, és valamiféleképpen költhető Adyhoz, akit szintén foglalkoztatott a magyarság eredete, így nincs semmi meglepő abban, hogy a költőről elnevezett emlékmúzeumban tartanak előadást vele kapcsolatban.

A meghívott a Csoma Szobája Alapítvány irányítója, a nagyváradi születésű Irimiás Balázs volt, aki tíz éve végez kultúramentő és oktató tevékenységet az indiai Himalájában, többnyire magyar önkéntesekkel. Most jutottak el oda, hogy az elsőként vállalt feladatuk, a Kőrösi Csoma Sándor által lakott zanglai palota szerkezeti stabilizálása mellett befejeztek egy Csomáról elnevezett szolár iskolát, mely egy kisebb régiót lát el meleg, téli oktatásra alkalmas, ugyanakkor fenntartható és környezetbarát osztálytermekkel.

Zangla

Képekkel és mozgó felvételekkel színesített prezentációjában Irimiás Balázs egyebek mellett felidézte, hogy első alkalommal egy 7 fős csapat vágott neki az útnak, kerékpárral és lóháton, hogy egyre néptelenebb tájakon a helybéliek segítségével eljussanak Zanglába ahhoz a rossz állapotban levő királyi palotához, melynek egyik szobájában 1823-24-ben másfél évet lakott Kőrösi Csoma Sándor, és ennek 1928-ban Baktay Ervin is emléket állított. Az inkább egy jól szituált földesúrhoz, vagy vállalkozóhoz, mintsem egy fenséges uralkodóhoz hasonlító jelenlegi király, aki amúgy felkent szerzetes is, és öt falu tartozik a birodalmához, kedvesen és készségesen fogadta őket, bár talán nem nagyon hitte el, hogy tényleg restaurálják majd a körülbelül 600 éves építményt, hiszen az ezt megelőző években legalább 8-10 magyar orientalista, diplomata, Csoma-kutató megígérte ezt. 2008-ban azonban Irimiás Balázs más, szintén a lelkesedés által hajtott egyetemistákkal együtt visszatért, hogy költségkímélő módszerekkel, a helyi hagyományok tiszteletben tartásával, fokozatosan egyre nehezebb feladatokat tűzve ki célként haladjanak előre szintről-szintre. Mint elhangzott, ha élne, az egykori építész-tervező méltán lehetne elégedett a munkájával, hiszen egy olyan palotát sikerült megálmodnia és kiviteleznie, melynek alkotóelemei természetesek, és közben egyetlen sebet sem ejtett a környékbeli tájon. A fiatalok úgy próbáltak pénzforráshoz jutni, hogy a téglákra és gerendákra felírták a támogatók nevét. Érdekes volt, amikor a munkálatok során körülbelül két napig a szobából panoráma kiállítás nyílt a vidékre, ami minden bizonnyal az elmúlt több száz évben nem fordult még elő, és ezután se lesz majd erre lehetőség. Tavalyra sikerült aztán Csoma szobáját rendbe tenniük, bár azért ezután is néhány simításra még szükség lehet.

Sztúpa

Amúgy ahogy teltek-múltak az évek, egyre több jelentkező akadt, így most már szelektálni kell az önkénteseket. Az utóbbi időben a több mint 200 érdeklődő közül általában 45-50 főt választanak ki, hiszen ha valamennyiüket kivinnék, akkor akár ki is tűzhetnék a magyar zászlót a 400 lélekszámú vidéken.

Mint megtudtuk, egy idő után Irimiásék nem csak a palota rendbetételével voltak elfoglalva, hanem egy olasz alapítvány, illetve egy helyi főapát segítségével, 24 munkással felújítottak egy ősi síremléket, úgynevezett sztúpát is. Ebben az esetben is csak természetes anyagokat használtak, bár bizonyára könnyebben boldogultak volna, la lebetonozzák az építményt. Kitartó erőfeszítéseik gyümölcsözőek voltak, az eredményt még az egyszer éppen arra járó Richard Gere amerikai filmsztár is megcsodálta.

A harmadik dolog pedig, amire büszkék, hogy egy Csomáról elnevezett szolár iskolát sikerült építeniük, ahol jelenleg nyelveket és készség tantárgyakat tanít I-XII. osztályos diákoknak két tibeti és két zanglai tanár négy teremben. Fehér Anna, egy debreceni önkéntes, aki idén télen járt legutóbb a környéken, arról számolt be: a gyerekek szívesen mennek iskolába, szeretik és kihasználják az épületet, mely szocializálódásra is kiváló.

További tervek is vannak. Felújítanának egy másik, ősi fali ábrázolásokat tartalmazó sztúpát is, valamint egy ötödik épületrésszel egészítenék ki az iskolát.

Ciucur Losonczi Antonius