Lelki napot szerveztek pedagógusoknak

Szombaton az Egyházmegyei Laikusképző Központ lelki napot szervezett az egyházmegye katolikus pedagógusainak a nagyváradi Posticumban. A program moderátora P. Urbán Erik ferences szerzetes volt.

„A téma, amit választottam, a Szent László Évhez kötődik. A körlevelekben a püspök atyák a négy erényét emelik ki- az igazságosság, a bátorság, a bölcsesség és a mértékletesség-, és én is erre építem az előadásomat- magyarázta az erdon.ro-nak P. Urbán Erik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója. Mielőtt azonban elhangzott volna a prezentáció, a jelenlevőknek levetített egy rövid dokumentumfilmet Szent László királyról, ami összefoglalta az ő életét, azt, hogy az uralkodásának milyen bel- és külpolitikai hatásai voltak.

A megjelenteket dr. Kovács F. Zsolt, a püspökség irodaigazgatója és Böcskei László megyés püspök köszöntötték, majd P. Urbán Erik arról elmélkedett, hogy az említett négy sarkalatos erény hogyan van jelen a Szentírásban, az egyház tanításában, az életünkben. Az ezt követő kiscsoportos foglalkozásokon pedig az oktatók azt a feladatot kapták: beszéljék meg, hogy ezt a négy erényt miként tudják gyakorlatba ülteti pedagógusi szolgálatuk során, hogyan vannak ezek jelen a munkájukban. Többek közt szó esett arról: azért sarkalatos, vagy tartó erények, mert az ajtónak is sarka van, ami fenntartja, és ezek az erények tartják fel igazából az embert, illetve járulnak hozzá ahhoz, hogy humánusak tudjunk lenni egymással szemben. Elhangzott egy történet is a rendalapítóról, Assisi Szent Ferencről, mely lévén a meghívott bemutatta, hogy a mi a lényege a „ferences pedagógiának”, mely esetében szintén jelen van a négy sarkalatos erény. (Azért idézőjelben, mert valójában nincs ferences pedagógia, de a történetből ki lehetett hámozni, hogy Szent Ferenc hogyan nevelte az első testvéreket, akik jelentkeztek a rendbe).

Aktualitás

A délutáni órákban aztán kicsit interaktívabbá és mozgalmasabbá váltak a csoportos foglalkozások, ugyanis mindenki be kellett mutassa, hogy miként tudná személy szerint megjeleníteni az erényeket, akár egy rövid színdarab révén vagy pantomimba elmutogatva. A ferences testvér emellett megadott szavakat (iskola, tanár, igazgató, vakáció, jegyadás, értékelés, félelem, harag, düh, étel, ital, ülni, aludni, reggel stb.) is, melyekből közösen egy értelmes szöveget kellett összeállítaniuk, megszerkesszenek,ami szorosan kapcsolódott a kijelölt erényhez.

Persze talán felvetődik a kérdés, hogy a 21. században mennyire aktuálisak azok a módszerek, melyeket Szent Ferenc használt amikor a hozzá csatlakozó testvéreket nevelte? P. Urbán Erik szerint az üzenet ma is megállja a helyét. A történetben ugyanis arról esett szó, hogy az egyik testvér böjt idején, az éjszaka közepén felkiált, hogy meghal az éhségtől, mire Szent Ferenc felkel, illetve bátran felkelti a többi testvért is, és leül a panaszkodóval enni. Nem szégyeníti meg tehát ott helyben, hanem együtt esznek. Mértékletes is, mert nem szidja meg a testvért, hogy miért kell böjtölnie, ha nem bírja, hanem leül vele enni, és csak utána magyarázza el neki a böjtölés lényegét. Ugyanakkor Szent Ferenc a példaadás pedagógiai módszerének is a mintaalakja, mert nem követel semmi olyat a testvérektől, amit az elméletben talán igen, de a gyakorlatban nehéz teljesíteni vagy éppenséggel lehetetlen. Másik időtálló vonása pedig a nevelésének, hogy távlatokban gondolkodik, nem csak a pillanatnyi problémát akarja megoldani, hanem folyamatos önnevelésre biztatja követőit.

Ciucur Losonczi Antonius